Kiderült, Karácsony Gergely hogy akarja átmenteni Gyurcsány és a DK hatalmát Budapesten

Karácsony Gergely főpolgármester 5 évnyi „városvezetés” után úgy tűnik, belátta, csődközeli kormányzásának „eredményei” most visszahullanak rá: ugyan pár száz szavazattöbbséggel őt megválasztották újra főpolgármesternek, a Fővárosi Közgyűlésben nem lesz többsége, ráadásul eddigi politikai hátországa, Gyurcsányék és a DK is meggyengült. Így a főpolgármester gazdasági „háttérországát” októberig biztosító DK-s cégvezetőknek is vélhetően búcsút inthet az új testület érkezésével.
Ezért Karácsony most megpróbálkozik a budapesti DK-s hatalom átmentésével: gyorsan meghirdetett egy olyan pályázatot, amilyent ember még sosem látott, hogy átmenthesse Gyurcsány Ferenc embereit a jövőnek és magának... 

Úgy tűnik, Karácsony Gergely a nyár folyamán nem tudott megállapodni egyik olyan leendő frakcióval sem, amely októbertől többséget adhatna neki az újonnan alakuló Közgyűlésben. Legalábbis erre utal az a pánikszerű intézkedése, amelyben felülbírálta eddigi vezetői tevékenységét is, amely csődközelbe sodorta Budapestet. A Gyurcsányék támogatását élvező főpolgármester már a 2019-es megválasztását követő fél évben csődöt kiáltott és a kormányra mutogatott, pedig elődje, Tarlós István 214 milliárd forint pluszt hagyott neki a kasszában, amelyből legalább 70 milliárdot szabadon, bármire költhetett. Azaz pénz volt, csak elúszott utóbbi kezei között, ahogyan a rekordméretű iparűzési adóból befolyt összegek is. Ciklusa alatt állandóan pénztelenségre hivatkozott, ezzel magyarázva, hogy miért fejlődött visszafelé Budapest. 

Míg a főpolgármester Budapestre alig költött, a fővárosi cégek élén álló DK-s vezetőket évente hatalmas jutalomban részesítette, legutóbb idén nyáron szórta meg a haverokat 200 millió forinttal.

Most pedig, néhány héttel az új Közgyűlés megalakulása előtt és 5 év pazarlás után, egyszerre rájött a spórolhatnék: javaslatot tesz a fővárosi cégek igazgatósági pozícióinak kétharmados csökkentésére, a felügyelőbizottsági tisztségeknek pedig közel a törvényi minimumra való leszorítására. Továbbá  olyan nyílt pályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságainak igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaira, a cégvezetőkre, amelyre eddig még sehol sem volt példa.

Gyakorlatilag új vezetőket keres, de csak akkor lesz csere, ha „jobbak jelentkeznek a jelenlegieknél”. Annak eldöntése is érdekes, hogy ki lehet a jobb: a főpolgármester ugyanis csak akkor tesz javaslatot, ha a pályázat alapján megbizonyosodik arról, hogy van jobb cégvezető a jelenleginél. Ez a népámításnak látszó intézkedés sokkal inkább hatalomátmentési kísérletnek tűnik... 

Karácsony Gergelyék a pályázati kiírásban így fogalmaznak:

Rapid pályázat, avagy a DK hatalmának átmentése

Érdekesség és gyanúra adhat okot, hogy Karácsony Gergely nem várta meg az új Közgyűlés megalakulását, inkább az utolsó hetekben eldönti maga, hogy ki marad és ki jön be a rendszerbe új vezetőnek. Így mire az új Közgyűlés feláll, már kész tények fogadják az új képviselőket. Ráadásul a most meghirdetett és szeptember végéig lebonyolítandó pályázaton újrázó vagy új vezetők munkájukat az új ciklusban végzik majd. Szintén figyelemreméltó, hogy a DK által támogatott főpolgármester semmilyen módon nem egyeztetett az új közgyűlési tagokkal, ugyanakkor a DK-frakcióval posztjai alapján többször is leült az elmúlt napokban. 

Vitézy Dávid újonnan választott képviselő a történtekre reagálva megjegyezte: 

– közölte posztjában az LMP-s politikus, hozzátéve: „Van, amiben egyetértünk: az igazgatósági helyek számának csökkentésével, egyes igazgatóságok összevonásával a frakciónk egyetért. Karácsony azonban az egész pályáztatási folyamatot nevetségessé teszi azzal, hogy a pályázati kiírásban belefoglalta, hogy ő kifejezetten a mai cégvezetők újrázását támogatja. Ezzel nyilván el akar riasztani minden új pályázót, hogy így helyükön hagyja az eddigi cégvezetőket.” 

Karácsony pályázata szerint a „pályázóknak önéletrajzot és egy vállalatstratégiai javaslatot kell benyújtaniuk. A vállalatstratégiai javaslatban a pályázóknak különösen azt kell kifejteniük, hogy többletforrásigény nélkül, ötéves időtávon a közszolgáltatásokat milyen intézkedésekkel tervezi hatékonyabban (magasabb színvonalon, de alacsonyabb költségszint mellett) nyújtani.”