A Zöld könyv – Útmutató az élethez című 2018-as filmdráma-vígjáték egy olasz-amerikai – kezdetekben rasszista – kidobóember Tony Lip (Viggo Mortensen) és egy afroamerikai koncertzongorista dr. Don Shirley (Mahershala Ali) barátságának igaz történetét meséli el. Kalandjuk akkor kezdődik, mikor Tony lesz Shirley sofőrje, hogy átvezesse a szegregált délen egy két hónapos koncertkörút során. Az unalmasnak csöppet sem mondható úton Tony megtapasztalja milyen szörnyűségeket kell átélnie Shirley-nek csupán faji hovatartozása miatt. Az út végére pedig elválaszthatatlan barátok lesznek.

Farrelly a rasszizmus ellen küzd

A film alapjául szolgáló igaz történetet maga Don Shirley mesélte el a készítőknek, azonban nem sokkal utána meghalt. A film elkészülte után a Shirley család tagjai a „hazugság szimfóniájának” nevezték, mivel ők azt állították, hogy Vallelonga és Shirley nem voltak barátok, csak szakmai kapcsolatban álltak egymással. A Shinrey által felmondott hangfelvétel ezt azonban megcáfolta.

– A legrosszabb vád, amit kaptam, az volt, hogy fehér fickó voltam, aki kihasznált egy feketét, és pénzt keresett belőle –árulta el a rendező a Vanity Fairnek. – Nem pénzért csináltam. Nem érdekel, ha nem keresek egy fillért sem. Azért csinálom, hogy változást érjek el. Én hiszek ebben a filmben. Úgy gondolom, hogy fokozatosan megváltoztathatja az emberek szívét és elméjét. Nem azt mondom, hogy ez a film fogja megváltani a világot, de jó irányba változtathat, amikor szükségünk van rá. Ez az őszinte igazság, hogy miért rendeztem a filmet. Ezért fáj nekem, ha kritizálnak – magyarázta a rendező.

Fotó: ADSService

Nem volt cél a gúnyolódás

Peter Farrelly arról is beszélt, hogy egy percig sem akart viccet csinálni az afroamerikaiak szokásaiból. Bár a film kapott hideget-meleget, a kocsiban történő – kritikusok szerint sztereotíp – csirkeevő jelenet miatt, a rendező hangsúlyozta, hogy csak Shirley beszámolóját modellezték le.

– Nem akartunk viccelni és nem is tettük. Bármilyen humor, ami ebből született, szervesen jött ki, természetesen, mert ez egy furcsa páros története volt. Van egy fekete koncertzongorista, három doktori címmel, aki két hónapig autózik egy hatosztályos végzettségű olasz-amerikai kidobóval, aki a rasszista oldal felé hajlik. Persze hogy lesz pár furcsa pillanatuk együtt. Innen jön a humor. A személyiségektől, a karakterektől és nem a viccektől – hangsúlyozta Peter Farrelly, akinek a filmje számos díjat bezsebelt, köztük a legjobb filmnek járó Oscart is.

A szerelmeslevelek

A film ikonikus elemei a szerelmeslevelek, amiket a sofőr ír a feleségének Doloresnek, a zongorista segítségével. – Mind a 67 levelük megvan, amiken látható a fejlődés. Úgy kezdték, hogy „Szia. Hogy vagy? Jól vagyok. Szia.” – nem annyira elegánsan, mint ahogy a filmben be van mutatva, de a hangfelvételből kiderül, hogy mennyit fejlődtek később. A levelekben folyamatosan jobb lett a helyesírás, nyilván az útitársától kapott segítség miatt – mesélte a Zöld könyv rendezője a Slash Filmnek.

Tényleg létezett a könyv

A Zöld könyv, eredeti nevét The Negro Motorist Green Book minden évben megjelent Amerikában 1935 és 1966 között, mikor még a faji megkülönböztetés része volt a jogrendnek. A kiadvány valóban útmutatóul szolgált az afroamerikaiak számára, hogy az adott állam mely vendéglátóegységeiben szolgálják ki őket, hol szállhatnak meg, vagy éppen melyik kúton engedik meg számukra, hogy tankoljanak.

Az egykor nélkülözhetetlen könyv az afroamerikaiak számára Fotó: Facebook