Végtelenül csalódott Deák Bill Gyula, 39 fokos láza keresztbe húzta élete nagy napját

Csütörtökön még azt hitte, hogy szakmai karrierje csúcsaként tapsvihar közepette állami díjat vesz át, péntekre viszont megfordult vele a világ. Most abban reménykedik, hogy nem covidos… – számolt be a Borsnak Deák Bill Gyula, aki elmondhatatlan csalódottságának adott hangot.

A zenészt így hiába várta illusztris társaság, az utolsó pillanatban le kellett mondania élete egyik legnagyobb élményéről, hogy személyesen vegye át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. A polgári tagozat kitüntetésében főigazgatók és sportvezetők részesültek, előadóművészként egyedül ő részesült a kitüntetésben, érthető, hogy a mellkasa feszült a büszkeségtől.

„Hogy konferáltak fel, kaptam tapsot?”

– Nem tudtam elmenni, beteg vagyok, 39 fokos lázam van, itthon fekszem – mondta a telefonba Deák Bill, akitől a Bors arról érdeklődött, hogy hol maradt az ünnepségről.

– Elmondhatatlanul örültem, hogy ilyen magas kitüntetésben részesültem. Nagyon nagy dolog ez!

A muzsikusnak a telefonban percről percre be kellett számolni, hogy miként zajlott az ünnepélyes átadó, kik voltak ott, milyen titulussal konferálták fel és kapott-e tapsot?

– Hogy konferáltak fel? Énekes? – kérdezte őszinte kíváncsisággal a hangjában. Előadóművészként – válaszolt neki a Bors munkatársa, Bill pedig azonnal beszámolt a mellette ülő feleségének: „Hallottad? Előadóművészként!”

Ezek után az énekes azt kérdezte, kik kaptak még Magyar Érdemrend tisztikeresztet. A lap munkatársa elmondta neki, hogy két orvos főigazgató és a jégkorong-akadémia elnöke, Bill újra a feleségéhez fordult: Marika! Micsoda komoly társaságba kerültem, orvosigazgatók kapták ugyanazt a díjat, amit én. Bill arra is kíváncsi volt, hogy megtapsolták-e, amikor bemondták a nevét. Az igenlő választól meghatódott.

„Reménykedem, hogy nem kaptam el a vírust”

– Úgy vártam ezt a napot, mint egy kisgyerek – mondta Bill.

– Kikészítettem az öltönyömet, a nyakkendőt...Ezek azóta is a szobában lógnak, én pedig fekszem, és abban reménykedem, hogy nem kaptam el ezt az átkozott koronavírust. Egyszerűen nem hiszem el, hogy ilyen peches vagyok… A kitüntetést természetesen utólag majd megkapom, és nagyon fogok neki örülni, de nagyon jó lett volna a Pesti Vigadóban, ünnepélyes keretek között, Kásler miniszter úrtól átvenni. Annak azért van rangja! A szívem megszakad, hogy nem vehettem át a kitüntetésemet, de ezzel együtt is azt érzem, hogy nagyon boldog vagyok, nagy megtiszteltetés, hogy megkaptam. Így alakult… Most egy pár percig kiörömködöm magam, aztán arra összpontosítok, hogy meggyógyuljak. Köszönöm azoknak, akik a távollétemben is megtapsoltak – tette hozzá.