Sáfrány Emese: Nem teljesen úgy képzeltem el, hogy egyedül nevelem a kisfiamat – Interjú

Sáfrány Emese meglehetősen tartalmas öt évet tudhat maga mögött. A sztáranyuka, ha számot vet az életéről, elégedett, de reméli, hogy ami eddig még nem teljesült az életében, negyvenéves korára a vágyai szerint alakul majd.

Hogyan éled meg az idő múlását?

„A harmincadik születésnapomnál volt egy fordulópont az életemben, kicsit kétségbeestem.” 

„Erre az időszakra esett a gyermekem születése, volt különválás, új szerelem, de csupa jó dolog is, néhány rosszat leszámítva. A harmincötöt is valahogy hasonlóképpen, vegyes érzelmekkel élem meg. Ha összességében nézem az életemet, akkor elégedett is vagyok, miközben egy kicsit pánikolok, hogy a negyvenhez kerültem közelebb. Ijesztő kimondani, és automatikusan egyfajta kapuzárási pánik alakul ki bennem, mert bár van egy csodálatos kisfiam, de nem teljesen így képzeltem el az életemet, hogy egyedül nevelem a gyermekemet.”

A magánéletedben és szakmailag elégedett vagy?

„Ha kívülről kell néznem magam, akkor igen, és nem tudnék panaszkodni. Viszont ha a mélyére tekintek, akkor már nem biztos, hogy ilyen határozottan ki tudnám ezt jelenteni.”

Egyedül neveled a kisfiad, mégis van, amire vágysz?

„A mostani éveket egy átmenetnek fogom fel, nem búslakodom, nem sírok a párnámba esténként. Megélem ezt az időszakot is, és tudom, hogy erre most szükségem is van. Nem az a típus vagyok, aki az egyik kapcsolatból a másikba ugrál. Szükséges egy átmenet ahhoz, hogy teljes mértékben egy új kapcsolatra tudjak koncentrálni.”

„Egy anyának sosincs elegendő ideje magára”

Az anyaság huszonnégy órás feladat. Tudsz elegendő időt fordítani a kétéves gyermeked mellett magadra?

„Egy anyának sosincs elegendő ideje magára. A fiamra száz százaléknál is több energiát igyekszem fordítani. Fontosnak tartom, hogy egy szülő, pláne, ha egyedülálló, kiegyensúlyozott legyen, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy legyen énidőm, amikor olyan dolgokat is csinálhatok, ami csak rólam szól. Igyekszem erre figyelni, persze ilyenkor Nolen jó helyen van, biztonságban tudhatom, jól érzi magát, és nem szenved semmiben hiányt. Ebben megtaláltam az egyensúlyt, de fontos, hogy minőségi időt töltsek a fiammal. A másik oldalon persze az is belefér, hogy időnként elmegyek a barátnőmmel vacsorázni.”

Átlagos anyukaként éled a hétköznapjaidat?

„Valamelyest igen, de közszereplőként teljesen más az életem. A fiam bölcsődés, a nap egy részét ott tölti, eközben tudok eleget tenni a munkámnak és az ügyeim intézésének. Igyekszem mindig alvás után már elhozni, hogy olyan közösségben tölthessük az időnket, ami egy kisgyermeknek a legmegfelelőbb.”

„Akadnak kisebb kihívások”

A vállalkozásaidat sikerült olyan szintre építened, ahogy azt megálmodtad?

„Igen, de mint mindenhol, nekem is vannak kisebb fennakadásaim, főleg abból eredően, hogy általában három dolgot csinálok egyszerre. Emellett jelenleg a televíziós szereplések is jelen vannak az életemben. Sokszor azt érzem, hogy az egyik a másik kárára megy, mert igyekszem egységesen mindenhova ugyanannyi energiát fektetni. Emiatt akadnak kisebb kihívások, de arra törekszem, hogy minden jól alakuljon.”

Milyen típus vagy? Szeretsz mindent megoldani egyedül, vagy mersz és szoktál segítséget kérni másoktól?

„Most már azt vallom, sikerült ebben is szintet lépnem. A stúdióm esetében volt erre egy jó példa, az elején nehezen adtam ki a feladatokat, mindent én csináltam: a marketinget, a telefont én kezeltem, közben órát tartottam, mellette szerveztem az ügyeket. Végül rájöttem, hogy ez így nagyon sok, ezért kerestem olyan személyeket, akik néhány terhet le tudnak venni a vállamról. Nem volt könnyű. Most is mindenre ránézek, de igyekszem szabad kezet adni mindenkinek.”

Nem titok, hogy most szabad a szíved. Mennyire mernek és próbálnak megközelíteni a férfiak? Ehhez manapság már az internet nagy segítséget nyújt.

„Mindig vannak próbálkozások. Van, aki fél rám írni, vagy kezdeményezni nálam. Az ilyen nem is kell, mert engem olyan talpraesett pasi keressen meg, aki meg tud állni az életemben.”

Ha öt év múlva újra beszélünk, milyen változásokról számolnál be szívesen? Például szeretnél még gyermeket?

„Arra vágyom leginkább, hogy megmaradjon a pörgős életem, pont annyira, amennyire szeretném. Se sok, se kevés, de nyugodtan hátra tudjak dőlni, és minden úgy történjen az életemben, ahogy megálmodtam.”