Itt van advent első vasárnapja: ilyen programokon lehet részt venni

Már a negyedik században is tartották az adventet, igaz kicsit máshogy, mint napjainkban. A gyertyagyújtás mellett milyen népszokások tartoznak ehhez az ünnepkörhöz és milyen programokon lehet részt venni advent első vasárnapján a fővárosban? Utánajártunk!

Mettől meddig tart az adventi időszak?

Az adventi ünnepkör első napja minden évben november 27. és december 3. közé esik – idén az utóbbi napra –, és vízkeresztig, vagyis január 6-ig tart. Kivéve a görögkatolikusoknál, mert náluk a hatodik vasárnaptól tartják az adventi időszakot. Az első adventi vasárnap eljövetele egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. És hogy miért pont vasárnap? Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, ezért az advent négy hete is négy vasárnapig tart.

Mióta létezik az adventi időszak?

Az adventi időszak eredete a 4. századig nyúlik vissza: a gallikán liturgiában a vízkeresztkor (január 6.) tartott felnőttkeresztelést megelőző négyhetes időszak volt az adventi időszak. Az 5. században aztán már a karácsony vált jelentősebb ünneppé, ezért ehhez kötődött az először hathetes, majd a négyhetes advent – olvasható a Wikipédián.

Mit jelent az advent szó?

Az advent (ádvent, úrjövet) szó jelentése eljövetel és a latin adventus Domini kifejezésből származik. Régebben egyes vidékeken kisböjtnek is nevezték ezt az időszakot. Az ortodox keresztény kultúrában a karácsonyt – húsvétihoz hasonlóan –, egy negyven napos böjt előzi meg. Ők az utóbbi időben erre a karácsony előtti böjti időszakra is annak latin nevét, az adventet használják.

Milyen adventi szokásaink vannak?

A böjt most már nem elvárás a katolikusoknál, pedig a 20. század elején még esküvőt is csak külön engedéllyel lehetett ebben az időszakban tartani. Manapság inkább csak a visszafogottság, a csend, a több ima és lelki olvasmány, valamint a bűnbocsánat szentségéhez járulás a követendő ebben az időszakban. Egy másik adventi szokásunkat sem tartják már sokan: a szentcsaládjárás. Ez egy 20. század elejéről származó katolikus szokás, amikor is mindennap más házhoz vittek egy szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondtak, és kisebb szertartásokat mutattak be körülötte.

Adventi naptára és koszorúja azonban sokaknak van otthon. Előbbi népszokás már 1900 körül elkezdődött, és a kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért kitalált egy játékot: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét. Ezekből ehetett meg egyet-egyet a gyermek esténként. Végül a kisfiú felnőtt és üzleti vállalkozásba kezdett: olyan naptárt szerkesztett, amiben huszonnégy ablak mögé egy-egy csokoládé vagy cukorka volt elrejtve. Az adventi koszorú viszont nem egy régi szokás: 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette az elsőt. Egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát, köztük a vasárnapokra 4 nagyobbat helyezett el, amik közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Milyen programok lesznek advent első vasárnapján a fővárosban?

A már kinyitott karácsonyi vásárok – az ezen a hétvégén nyitott újabb ötöt is beleértve – nagy része este 5-6 óra körül gyertyagyújtással (van, ahol fényfestéssel is), koncertekkel, előadásokkal készül advent első vasárnapjára. Emellett számos ingyenes és fizetős korcsolyapályán csúszkálhatunk egyet a város több pontján, napközben pedig a gyerekek felülhetnek az egyik Mikulás-vonatra is:

• december 3-án Mikulás-vonat közlekedik a Hűvösvölgyben, ahol a Mikulással és segítőivel is lehet találkozni. A vonat ekkor indul a Hűvösvölgy állomásról: 8:20, 9:20, 10:20, 11:20, 12:20, 13:20, 14:20, 15:20, 16:20, 17:20.
• advent első vasárnapján a Mikulás Express is kétszer útnak indul a nyugatiból a Vasúttörténeti Parkba.