Háborúba akarnak kényszeríteni Brüsszelben

A háború miatt vennék el az EU-elnökséget Magyarországtól – ismerte el Brüsszelben annak az európai parlamenti kezdeményezésnek az egyik szószólója, aki elvenné országunktól a jövő évi soros uniós elnökséget. A francia zöldpárti Gwendolin Delbos-Corfield szerint az Ukrajnában dúló háború akkor még nem ér véget, és nem mindegy, hogy mit képvisel az uniós elnökség. A javaslatról ma szavazhatnak Brüsszelben. 

Egymásnak adták a szót az európai parlament liberális és zöldpárti politikusai szerda délelőtt Brüsszelben. A baloldali képviselők arról a határozati javaslatról tartottak sajtótájékoztatót, amellyel az Európai Parlament azt szeretné elérni, hogy hazánk ne tölthesse be az unió soros elnökségét 2024-ben.

Felújított Sargentini-jelentés – így nevezte a parlament legutóbbi őszi próbálkozását a mostani javaslat egyik előterjesztője, a francia zöldpárti Gwendolin Delbos-Corfield. A baloldali EP-képviselő percekig tartó fejtegetése közben váratlanul azt is elismerte, hogy hazánk háborúval kapcsolatos álláspontja az, ami újra mozgásba hozta őket.

 „Magyarország elnöklése alatt áll majd fel az új bizottság, és ebben az időszakban fektetjük le a következő öt év alapvetéseit. De minden bizonnyal addig az Ukrajnában dúló háború sem ér véget, és halljuk Magyarország erős álláspontját ezzel kapcsolatban. Nem mindegy, hogy a következő elnökség milyen álláspontot képvisel az egész unió nevében, tehát jó hír, hogy létezik a tervünk, szinte csodával határos, hogy kitaláltuk és most napirenden van” – lelkendezett a politikus, és hozzátette, hogy ő személy szerint évek óta lobbizik az Európai Bizottságnál és az Európai Tanácsnál az elnöki rotáció módosításáért, de a téma eddig tabu volt.

Szintet lépett Brüsszel – így értékelte az EP tervezetét az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Kovács Attila úgy fogalmazott:

 „Háborúpárti zsarolásról beszélhetünk. Magyarország egyetlen józan országként az Európai Unióban, ebben a sokak által bolondokházának titulált társaságban kiáll az azonnali fegyverszünet mellett, kiáll a béke érdekében tett lépések mellett és nemet mond a háborúra” – mondta a szakértő.

Az előterjesztők között ott van például az a német zöldpárti Daniel Freund, aki – miután a magyar miniszterelnök a CPAC budapesti konferenciáján kifejtette, hogy hazánk a migráció és a genderlobbi mellett a háborút is egyértelműen elutasítja, szinte azonnal fenyegetőzésbe kezdett. Később Budapesten ő is elismerte, hogy maga is a fegyverszállítások pártján áll.

A magyar politikusok közül a jelentés előmozdítói között ott van a momentumos Cseh Katalin is. Ő is többször hangoztatta, hogy szerinte fegyverekkel kell segíteni Ukrajnát a háborúban.

Az EP-képviselők áprilisban tűzték zászlóra az elnöki poszttól hazánkat megfosztani kívánó javaslatot. Csakhogy elemzők szerint hiába – az uniós szerződések alapján ugyanis az Európai Parlamentnek nincs beleszólása abba, hogy az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács hogyan dönt ebben a kérdésben.

„Márpedig én meg akarom mondani a tanácsnak, hogy mit csináljon” – mondta szerdán a javaslat ismertetésén a holland munkáspárti Thijs Reuten, a képviselők pedig ezzel le is zárták a hatáskörük túllépéséről szóló kritikákat.

Gwendolin Delbos-Corfield ugyanakkor elismerte, hogy Magyarország megbüntetéséhez kreativitásra lesz szükségük, ám szerinte ebben már van tapasztalatuk.

„Az elnökség kérdéséről és a lehetőségeinkről, hogy ezt megakadályozzuk, a szerződések nem szólnak, sőt még a szakértők vagy a tagállamok előtt sem világos, hogy mit tehetünk. Szóval nekünk kell kitalálni, de végül is már a hetes cikkely szerinti eljárás során is ezt csináltuk az első naptól kezdve” – mondta Corfield.

Az Európai Parlament háborúpárti baloldali többsége újabb összehangolt támadásra készül Magyarország ellen a békepárti álláspontja miatt – erről a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt az M1-nek Brüsszelben. Hidvéghi Balázs hangsúlyozta:

„Tarthatatlan álláspontokat foglalnak bele ebbe a szövegbe, és az a javaslat pedig, ami azt mondja, hogy Magyarország ne töltse be, ne tölthesse be az unió elnökségét jövőre, az meg egész egyszerűen és direkten szembemegy az uniós joggal, az uniós szerződéssel, tehát hogy ha egyáltalán beszélhetünk itt jogállamisági problémáról, akkor az itt van Brüsszelben, itt az Európai Parlamentben, és nem Budapesten” – mondta a fideszes EP-képviselő.

A határozati javaslatról ma döntenek Brüsszelben.