A Metropol szerdán írta meg „Kitálalt a volt alkalmazott: videó bizonyítja, hogy folyamatosan törik el a kukákat” címmel, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. kukásai gyakran szakszerűtlenül ürítik ki a hatalmas műanyag konténereket, ezért a tartályok sorozatosan tönkremennek. A cég egy volt alkalmazottja számolt be arról, hogy mivel a szemétgyűjtő kocsik – a belső utasítás ellenére – nem a helyes „villás”, hanem a helytelen „fésűs” megfogást alkalmazzák, évente több tízmilliós kár éri a fővárost. A kirúgott dolgozó, Kovács Attila 2013-tól idén februárig dolgozott az FKF-nél, a feladata a sérült tartályok cseréje volt. Lapunk közben hozzájutott egy friss videóhoz is, ami bizonyítja: valóban rossz módszerrel ürítik a kukákat. Cikkünkre válaszként megérkezett az FKF „cáfolata” is, aminek hatására a volt dolgozó úgy döntött: arccal-névvel vállalja véleményét.

Kovács Attilának elege van: névvel és arccal is vállalja a véleményét (Fotó: Metropol/NZ)

A főváros vezetése is tudott a problémáról

„A főnököm négyszemközt kifogásolta, hogy én a saját tartálykiszállítói munkám mellett ‘ellenőri feladatokat’ is ellátok, amire nem kért meg senki. Az igaz, hogy a sokadik panasznál valóban elmondtam, hogy a rengeteg kukatörés azért van, mert nem az előírás szerinti emelővillás ürítést alkalmazzák. Emiatt sokan panaszt is tettek, néhány járatot felelősségre vontak, de általánosságban nem történt semmi.” – emlékszik vissza az egykori FKF-alkalmazott.

Mivel a dolgozót nem hagyta nyugodni a pazarlás, leírta a problémát Tüttő Kata főpolgármester-helyettesnek, az FKF felügyelőbizottsága elnökének, illetve a humánpolitikai igazgatónak.

„2020 februárjában behívattak a városházára, ahol Tüttő Kata fogadott” – meséli Kovács Attila. – „Normális volt, jegyzetelt. Elmondtam a tapasztalataimat és javaslataimat. Március végén az FKF vezetősége behívatott, és megígérték, hogy kivizsgálnak mindent.”

A volt dolgozó szerint ezután semmilyen választ nem kapott, csupán másfél hónap elteltével egy 3 mondatos levelet, amiben a cég annyit közölt, hogy lefolytatták a vizsgálatot. De semmi nem változott, ugyanúgy sorra érkeztek a törött kukák.

A kukáknak jellemzően az eleje törött le (Olvasói fotó)

Elbocsátás és rejtélyes éjszakai telefonok

„A hangulat innentől fogva puskaporos volt” – emlékezik vissza Kovács Attila. – „A főnököm, az üzemvezető szeptember végén megkért, hogy távozzak a cégtől, én azonban maradtam. December közepén elkezdtek a telefonomra szám nélküli hívások érkezni. Volt, hogy késő este vagy éjszaka hívogattak, ha kinyomtam, csörgött újra, de amikor felvettem, nem szólt bele senki. Ez három napon át tartott.”

„Féltem kilépni este az utcára”

„Nyilván a megfélemlítés volt a célja valakinek. A dolog valóban nagyon frusztrált, abban az időszakban az utcán mindig hátranézegettem, este, sötétedés után pedig egyáltalán nem léptem ki a lakásból” – idézi fel Kovács Attila – „Feljelentést tettem a csepeli rendőr-kapitányságon ismeretlen személy ellen, zaklatás miatt. Nem sokkal ezután, február 8-án a főnököm behívatott magához, és kirúgott, pedig szívem-lelkem volt a cég. Hivatalos indokként a cég a létszámleépítést jelölte meg.”

A volt dolgozó nem hagyta annyiban, ezért a munkaügyi per jelenleg is folyik. A múlt héten azonban meglepő fordulat állt be az ügyben. Attila kézhez kapta a névtelen hívások miatt indított nyomozást lezáró iratot.

Részlet a rendőrségi jegyzőkönyvből (Olvasói fotó)

„Ebben az rendőrség azt állapította meg, hogy a volt főnököm állt az éjszakai telefonhívások mögött, szándékosan letiltott hívószámkijelzéssel” – mondja Attila. – „A zaklatás tényét azonban sajnos nem állapították meg, mivel a törvény szerint ha a háborgatás nem rendszeres és tartós, és nem hangzik el konkrét fenyegetés, akkor az nem számít bűncselekménynek.”

A telefonszolgáltató a rendőrség kérésére kiadta az adatokat, amelyben a volt főnököt azonosították hívóként (Olvasói fotó)

Az FKF válasza szerdai cikkünkre
Lapunk a szerdai cikk elkészítése során megkereste az FKF sajtóosztályát is, amire csak lapzártánk után érkezett válasz. A cég többek között ezt írta:

„…Az 1100 literes műanyag tartályok ürítésekor azok emelőfüles megfogását részesítjük előnyben. A tartályok emelőfüleinek sérülése vagy hiánya esetén, kivételes esetben alkalmazhatják a kollégák esetileg az emelőperemmel történő ürítési módszert. … Helyszíni ellenőrzések során nem tapasztaltunk ilyen jellegű problémát.”

Ezekkel a sorokkal ellentétben lapunk birtokába került több olyan e-mail-váltás is, amelyben az FKF képviselője elismeri, hogy szabálytalanul ürítették a kukákat, ezért azok sérülhettek.
Az FKF azt is közölte még:

„Nyilvántartásunk szerint 2018-ban 252 db, 2019-ben 256 db, 2020-ban 86 db konténer minőségi cseréjét végeztük különböző, helyszínen már nem javítható műszaki vagy természetes elhasználódásból adódó hiba miatt. … A zöld színű műanyag 1100 literes tartályokkal évente legalább 400 000 db ürítést végzünk, így az adatokból jól látszik, hogy nagyjából minden 1600. ürítésre jut egy tartálycsere.”

Árulkodó törésnyom a konténeren (Olvasói fotó)

Mindegyik kukának az eleje van letörve

Kovács Attila szerint az FKF számadatai azért nem a valósak, mert nem tartalmazzák az eseti rendezvényekre kiszállított, illetve a szerződésmegszűnés vagy a típusmódosítás miatt behozott kukákat – ott ugyanis nem történik fizikálisan tartálycsere. A volt dolgozó szerint nem kellett volna 2020-ban új közbeszerzési eljárást kiírni erre a tartálytípusra, ha az cég betartatta volna az emelővillás ürítést a rakodókkal, és nem használt volna a 10 emeletes házak szemétledobóinál műanyag konténereket. Úgy érzi, a birtokában levő levelezés bizonyítja azt, hogy az FKF többször is elismerte a hibás gyakorlatot. Az ellenőrzések során pedig azért nem találtak soha hibákat, mert ellenőri autó kb. 5 méterre követi a járatot, és a rakodók ilyenkor betartják a szabályokat.

A volt dolgozó azt is elmondta, hogy a konténereket sokáig a cég Károlyi Sándor utcai telephelyén tárolták, és rengeteg közülük már a tárolás ideje alatt tönkrement. Azokat úgy selejtezték le, hogy az utcára sem kerültek ki soha. Továbbá az is magáért beszél, hogy – ahogy azt a fényképek is mutatják – a kukákon nem összevissza-sérülések vannak, hanem mindegyiknek az eleje van letörve. Kovács Attila annyit pontosított, hogy 2020-ban már nem volt szó az 1,1 köbméteres műanyag konténerek ezres nagyságrendű töréséről, mivel azok januárban elfogytak. Az ezres nagyságrendű, ürítés közben megsérült tartálymennyiség az összes fajta szemétgyűjtőre vonatkozik (a 60 literestől az 1,1 köbméteresig), a több tízmilliós károk pedig az évek távlatában kalkulálhatók. A 2013-ban vásárolt 1,1 köbméteres, zöld konténerek paraméterben feleltek csak meg a hivatkozott szabványnak, az anyagminőség miatt azonban nem lett volna szabad megvásárolni őket.

Az FKF nem adja ki a kukák selejtezési jegyzőkönyvét

Mivel a volt alkalmazott és a cég állításai között feloldhatatlan ellentmondások vannak, különösképpen az összetört kukák számát illetően, megkértük az FKF-et, hogy adjon betekintést a hivatalos selejtezési jegyzőkönyvbe, amelyben minden összetört konténert rögzítenek, hiszen ez tisztázná a céget. Az FKF azonban ettől elzárkózott. Levelükben azt írták, hogy a hivatalos válaszukban a valós tények és adatok szerepelnek, és a továbbiakban nem kívánnak a kérdésekre reagálni.