Rákkeltő kukorica? Ukrán GMO a tányérunkon? - Budapest élelmiszerellátása forróbb téma, mint hinnéd

A GMO-lobbi és az ukrán agrárimport olyan erőkkel mozdulnak, amelyek már most befolyásolják, hogy mi kerül a tányérunkra. És sok esetben bizony olyan is kerül rá, amit lehet, hogy soha nem kérnénk. Budapest utcáit járva talán nem is gondolnánk, hogy a reggeli kifli, az ebédre kért menü vagy az esti gyerekvacsora mögött mekkora globális játszma zajlik. De ahogy a BP Műhely keddi fórumán kiderült: a fővárosi családok élelmiszer-ellátása nagyon is törékeny.

A beszélgetést dr. Kőrösi Koppány, a BP Műhely alapítója nyitotta meg:

A fórumon szakértők és gyakorló gazdák, Cseh Tibor András (MAGOSZ főtitkár), Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó-gazdálkodó, valamint Dudás Zsolt (Ahogy a Gazda látja) beszéltek arról, hogy milyen minőségű élelmiszer jut ma el Budapestre, hogyan befolyásolhatja ezt az ukrán csatlakozás és milyen veszélyekkel járhat a GMO-élelmiszerek terjedése, illetve, hogy hogyan lehetne a közétkeztetésben helyi, egészséges forrásokra támaszkodni.

GMO: vegyszerrel tömött kukorica, amit mégsem tilthatunk ki?

Szécsi Zoltán meghökkentő példákon keresztül beszélt arról, hogy a GMO-s növények már ma is megkerülő utakon jelen vannak:

De itt nem áll meg a történet. Zoltán elmagyarázta:

Bár Magyarország jelenleg GMO-mentes, ez Alaptörvényben rögzített tétel jelenleg Magyarországon, az ukrán csatlakozás után ezek az élelmiszerek szabadon, EU-s termékként áramolhatnak be.

Ukrajnában ugyanis ezek az eljárások mindennaposak, és ha gyorsított uniós tagságot kapnak, nem fogják egyik napról a másikra megszüntetni ezeket a technológiákat.

Cseh Tibor András világosan vázolta: az ukrán mezőgazdaság belépése az EU-ba nemcsak a GMO-veszély miatt aggasztó, hanem a magyar gazdák versenyhelyzetét is teljesen felboríthatja:

Ez pedig előbb-utóbb bedöntheti a hazai termelést – és ezzel együtt a magyar élelmiszer-önrendelkezést.

A beszélgetés során többször felmerült: mi kerül a közétkeztetésbe? Sokan talán nem tudják: a közétkeztetés nemcsak az iskolai menzát jelenti, hanem a kórházakat, szociális ellátást, honvédséget és a népkonyhákat is. És sajnos, ma sokszor nem tudjuk pontosan, honnan érkeznek ezek az alapanyagok. 

Dudás Zsolt szerint sok jó minőségű magyar gabona és hús megy külföldre. A boltok polcaira pedig sokszor importáru kerül, akár Brazíliából, Ukrajnából, Spanyolországból. A közétkeztetést a helyi termelésre kellene alapozni, de ehhez szabályozási és szemléletváltás is kell.

Rövid ellátási lánc? Nem az, aminek hisszük

A „rövid ellátási lánc” kifejezés jól hangzik, de az uniós definíció mást takar, mint amit a józan ész sugallna.

– magyarázta Zoltán.

Ezért is lenne fontos, hogy a jogszabályok valóban a földrajzi közelséget is figyelembe vegyék.

A fórum végére mindenki számára világossá vált: óriási kincs van a kezünkben, de rosszul sáfárkodunk vele.

 – hangsúlyozta Kőrösi Koppány.

A BP Műhely tanulsága egyszerű, de húsbavágó:

• a  GMO-veszély valós
• az ukrán csatlakozás kockázatokat hoz
• a jelenlegi globális élelmiszerláncok kiszolgáltatottá teszik a budapesti családokat

Mit tehetünk?

• tudatos vásárlás
• helyi termelők támogatása
• nyomás a döntéshozókra, hogy védjék a magyar piacot (A Voks 2025 január 20-ig tölthető ki)
• valódi rövid ellátási láncok kiépítése