
Még nem tudni biztosan, hogy nekünk ez jó vagy rossz lesz.
Az emberiséget mindig is izgatta az a kérdés, hogy mi van ott, ahol a mi világunk véget ér. Az ókoriak tudni kívánták, hogy a nagy Oceanoson túl miféle világ húzódik, a kora középkor emberei azt vágyták tudni, hogy az isteni föld végét jelző hegyeken túl miféle szörnyetegek húzódnak. Az a kérdés azonban, hogy mi van odafent, a csillagok között, már az őskortól kezdve izgatja elménket. Korábban nevetséges fantazmagóriának tűnt a felvetés, hogy értelmes lények élnek távoli bolygókon, mostanra azonban már a tudomány is álláspontot váltott. Manapság egyre elképzelhetőbb, hogy az értelmes élet nagyon is gyakori lehet más naprendszerekben.
A földönkívüli életről való gondolkodás esetében korábban a tudósok mindig azt hangsúlyozták, hogy rettenetesen kicsi az esély arra, hogy egy hozzánk hasonlóan értelmes faj kialakuljon. Azt is kiemelték, hogy még ha léteznek is ilyen idegen lények, azoknak küllemét el sem tudjuk képzelni, hiszen teljesen más anatómiájuk épülhetett ki az évmilliók során. A legújabb kutatások azonban ezt igyekeznek megcáfolni.
Analógia
Rámutatnak ugyanis, hogy az univerzumban vannak ún. univerzális törvényszerűségek, sémák, rendek, analógiák, amelyek mentén a változások történnek. Ilyen például, hogy a bolygók mindig gömb alakúak, hogy nap körül keringenek naprendszerbe rendeződbe, a naprendszerek pedig galaxisokat formáznak. Minél többet ismer meg az ember a messze nyúló univerzumból, annál bizonyosabbá válik, hogy rendező elv szerint épül a világmindenség. Ha pedig van analógia erre, akkor az értelmes élet kialakulására is lennie kell.
A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói, köztük Jennifer Macalady professzor kiemelte, hogy sémák szerint haladhat az evolúció is. Minden bolygónak ciklikusan megvan a maga változási pályája – írja a DailyStar.
Amikor a Földet oxigén kezdte körülölelni, oxigénalapú élet kezdett kialakulni. Egy-egy bolygó élővilága azonban azonképpen alakul, miképpen a bolygó és a környezete. Amikor egy távoli bolygó is abba a fázisba kerül, mint a mi bolygónk, ott is beindulhatnak az evolúciós folyamatok. Egy- és többsejtű életformák alakulnak ki, majd a felszínre úszik egy faj, kezeket és lábakat növeszt, az egyik dominánssá válik, az agya növekedésével eszközöket kezd el használni, aminek következtében tovább fejlődik, és lassacskán ők is felkerülnek arra az exponenciálisan növekedő rátára, amely az emberi tudás növekedését is jellemzi.
A kutatók tehát úgy vélik, hogy kell hogy legyenek földönkívüli értelmes lények más bolygókon is, amelyek ráadásul hasonlítanak ránk, amelyek hasonló evolúciós utat jártak be vagy fognak bejárni, és mivel a tudás exponenciálisan nő, az sem kizárt, hogy előbb-utóbb valamelyik ilyen faj eljut odáig, hogy utazni tudjanak a bolygók között.
A fogorvosok összetévesztették egy másik pácienssel.
A nő ellopta a macit, míg a társa várakozott.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre