Mutatjuk! Így küzdhetsz te is az élelmiszer-pazarlás ellen

Az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada veszendőbe megy. Mutatjuk, hogyan spórolhatsz pénzt és válhatsz élelmiszermentő szakértővé.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2024.09.29.
Élelmiszermentő Központ felelős élelmiszer-pazarlás pazarlás

Komoly probléma az élelmiszerhulladék képződés, amelyért egyaránt felelőssé tehetők a háztartások és a gazdaság szereplők. Ugyanakkor némi odafigyeléssel, tervezéssel mi is sokat tehetünk ellene és csatlakozhatunk az élelmiszermentő szemlélethez - írja a Bors.

Young,Woman,Reading,Ingredients,declaration,Or,Expiration,Date,On,A,Dairy
Fotó: eldar nurkovic /  Shutterstock

Becslések szerint az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, azaz közel 1,3 millió tonna landol a kukában. Sok víz és gáz energiaforrás megy így veszendőbe. Az élelmiszermentő életfelfogás menthetné meg az egész emberiséget. Az ENSZ által kiadott Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) között szerepel az élelmiszerhulladékok mennyiségének csökkentése, az élelmiszermentő szemlélet népszerűsítése, mint globális célkitűzés. A 2020-as bázishoz képest 2030-ig a felére kellene csökkenteni a háztartások és a kiskereskedelem szintjén jelentkező élelmiszerhulladékok mennyiségét, több figyelmet szentelni az élelmiszermentő tevékenységekre és a többi szektorban is csökkentés lenne kívánatos.

 

Így lehetsz élelmiszermentő szakértő:

  • vásárlás előtt mérjük fel a hűtőnk tartalmát, akár le is fényképezhetjük
  • készítsünk bevásárlólistát  
  • ne vegyünk meg egy terméket csak azért, mert akciós, de nem biztos, hogy el fogjuk fogyasztani 
  • ne vásároljunk túl sok élelmiszert, különös tekintettel a pékárukra és a zöldségekre-gyümölcsökre
  • gondoljuk át, hogy milyen kiszerelésre van szükségünk
  • éhesen ne menjünk vásárolni, mert akkor könnyen túlvásárolhatjuk magunkat
  • csak annyit főzzünk, amennyit biztosan megeszünk 
  • tegyük időben fagyasztóba a megmaradt, romlandó ételeket
  • a minőségmegőrzési idő lejárta után még pár hónapig fogyaszthatóak a bontatlan, megfelelően tárolt élelmiszerek (nem összekeverendő a fogyaszthatósági idővel) 
Full,Shopping,Cart,With,Groceries,Inside,A,Supermarket
Fotó: Ljupco Smokovski

Ezeket a lejárt élelmiszereket nyugodtan megehetjük később is

A Nébih a következő ajánlást tette közzé, azzal a felhívással, hogy az ajánlott intervallumok a megfelelően tárolt élelmiszereknél irányadók, és fontos, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék, vagyis meg kell kóstolni, szagolni, mielőtt elfogyasztjuk.

 

  • Olaj, zsír, tejpor, csipsz, sós ropogtatni valók: 2 hónappal a lejárat után is fogyasztható.
  • Aszalt gyümölcs, müzli, gabonapehely, fagyasztott termékek, keksz, cukorka, csoki: 3 hónappal a lejárat után is fogyasztható.
  • Üdítők, szörpök, gyümölcslevek, majonéz: 6 hónappal a lejárat után is fogyasztható.
  • UHT tej, tejszín, só, cukor, édesítőszerek, rizs, száraz hüvelyesek, pudingpor, instant kakaó és más instant termékek, fűszerek, száraztészta, szószok, ketchup, mustár, gabonafélék, mint a liszt, búzadara, kuszkusz: 9 hónappal a lejárat után is fogyasztható.
  • Konzervek, ásványvíz, méz, lekvár, kávé, tea, kakaópor: 12 hónappal a lejárat után is fogyasztható.

 

Sok élelmiszer landol a kukában

Világszerte, így Magyarországon is még mindig indokolatlanul sok élelmiszer landol a kukában. Pedig az élelmiszerre általában értékként tekintünk és ha nem magunk termeltük meg, akkor értelemszerűen még pénzt is adtunk ki érte. Ennek ellenére mégis kilószámra kerül élelmiszer a szemetesbe. A háztartási élelmiszerhulladék tekintetében egy átlagos magyar éves szinten 65,5 kilogramm élelmiszer kidobásáért felelős. Ez ugyan valamivel jobb adat, mint az uniós átlag, ami a 70 kilogrammot is eléri és jóval alatta marad például az osztrák, a dán vagy akár a német adatnak is. Viszont, ha belegondolunk, hogy egy felnőtt ember egy év alatt akár a testsúlyával megegyező mennyiségű élelmiszert dob ki, akkor könnyen belátható, hogy a helyzetet sürgősen kezelni kell. Ez a fenti adat a teljes lakosságra vetítve ugyanis 635 ezer tonnára rúg!

Tudatos szervezéssel, tervezéssel és odafigyeléssel éves szinten több tízezer forintot is megspórolhatunk, ráadásul nyugodtan hajthatjuk álomra a fejünket, hiszen elmondhatjuk, hogy nem pazarolunk, élelmiszermentő életmódot élünk. 

Szeptember 29 az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem világnapja

Magyarország Kormánya létrehozta az Élelmiszermentő Központot, hogy elősegítse a kereskedelmi láncoknál keletkező élelmiszerveszteség megelőzését, illetve eljuttassa a karitatív szervezetek számára a lejárathoz közeli, de még biztonsággal fogyasztható, tartós élelmiszereket.

Az Élelmiszermentő Központ az Agrárminisztériummal közösen még 2023 decemberében határozott úgy, hogy napi feladatai mellett figyelemfelhívó jótékonysági akciót indít. Az első ilyen kezdeményezésükben sok száz doboznyi élelmiszer-adomány gyűlt össze, melyeket az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) osztott szét a tagjai között. 2024 húsvétján a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) rászoruló családjai számára gyűjtöttek. A központnak nemrégiben befejeződött adománygyűjtési akciója pedig kifejezetten az egyszülős családokban élő gyermekek megsegítését célozta. Elsősorban hazai cégek felajánlásait várták, akiknek a segítségével több száz csomagot állítottak össze.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás