Helyeslik az emberek, hogy nem nekik, hanem a bankoknak és a multiknak kell védelmi hozzájárulást fizetni

Számos intézkedést hozott a kormány, hogy a most bevezetett védelmi hozzájárulást a bankok és a multik ne háríthassák tovább az emberekre. Erről kérdeztünk budapesti járókelőket.



Megosztás
Szerző: Bagó Bernadett
Létrehozva: 2024.07.11.
Módosítva: 2024.07.11.
kormányinfó járókelők Gulyás Gergely bank

A kormány hétfőn bejelentette a háborúellenes akcióterv részleteit, ennek részeként pedig azt, hogy a bankok és más multinacionális vállalatok védelmi hozzájárulást kötelesek fizetni. A kormány egyértelművé tette azt is, hogy a bankok nem háríthatják át a védelmi hozzájárulás költségeit a lakosságra. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón hangsúlyozta, a kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, miközben a gazdasági élet egyes szereplői extraprofithoz jutnak.

GULYÁS Gergely; VITÁLYOS Eszter
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatóján / Fotó: MTI/Soós Lajos

Az utcán megkérdezett emberek többsége egyetért ezzel és támogatja a döntést. Szerintük a nagyvállalatok és bankok fizessenek, ne pedig a lakosságon csattanjon az ostor.

Éva, egy budapesti lakos lapunknak elmondta: nem tartja rossz dolognak, hogy a bankokat is megadóztatják. De ezzel nem volt egyedül, ugyanis véleményét Béla is osztotta. Ő is teljes mértékben jogosnak tartja az intézkedést. András pedig feltett nekünk a költői kérdést: Miért legyen nekik extra hasznuk a háborúból? A háború csak felesleges pusztítást hoz és ártatlan áldozatok vérét követeli, minél előbb véget kell ennek vetni – tette hozzá.

Éva szerint jó ötlet megadóztatni a bankokat / Fotó: Ripost

Ahogy már korábban említettük, a kormány díjemelési stopot is bevezetett a lakossági bankszámlák esetében, amely 2024. december 31-ig érvényes. Ez azt jelenti, hogy a lakossági ügyfelek nem fognak többet fizetni a számlavezetési díjért, az átutalásokért vagy a kártyahasználatért. Továbbá október 1-től egy új kiegészítő illetéket is bevezetnek a konverziót tartalmazó ügyletekre, a bankkártyás műveletekre azonban nem vonatkozik a kiegészítő illeték, és a bankkártyahasználat utáni illeték mértéke sem változik. A magánszemélyek átutalása és postai befizetése esetében az illetékmentes határt 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelik tranzakciónként.

Így is nagyon sok díjat fizetünk

– mondta Veronika, majd hozzátette, hogy egyáltalán nem szeretné, ha rajtuk csattanna az ostor és velük fizettetnék ki a bankok adóját, úgyhogy helyesli a díjemelési stopot. 

Veronika örül, hogy bevezetik a díjemelési stopot / Fotó: Ripost

Az emberek véleménye alapján egyértelmű, hogy a lakosság támogatja a kormány új intézkedéseit. Úgy gondolják, hogy a bankoknak és a multiknak ki kell venniük a részüket a közteherviselésből anélkül, hogy az emberek pénztárcáját terhelnék tovább, hiszen így is szép nyereséggel dolgoznak.

Ezt nagyon jó dolognak tartom

– hangsúlyozta Tamás.

Tamás is nagyon örül a díjemelési stopnak / Fotó: Ripost

Nem kell aggódni a bankok nyeresége miatt

Rekordévet zártak tavaly a hazai hitelintézetek, a szektor kumulált adózott nyeresége december végére elérte az 1373,7 milliárd forintot – írta a Világgazdaság. Ez triplája az előző évinek, miközben a dolgozók fizetését is jelentősen emelték. Igaz, már tavaly is magasabb adót fizetett be a bankszektor az államkasszába. Sokat nyertek a bankok papíron azzal, hogy 2022-ben hatalmas céltartalékokat képeztek az orosz–ukrán háború és az ezzel járó gazdasági válság kockázataira. Ennek döntő részét tavaly visszaírták, az értékvesztés és a céltartalékképzés 2023-ban gyakorlatilag a 2022-es tizedére esett vissza, ami több mint 400 milliárd forintos pozitív eredményt jelentett a magyar bankszektornak. 

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás