Számos intézkedést hozott a kormány, hogy a most bevezetett védelmi hozzájárulást a bankok és a multik ne háríthassák tovább az emberekre. Erről kérdeztünk budapesti járókelőket.
A kormány hétfőn bejelentette a háborúellenes akcióterv részleteit, ennek részeként pedig azt, hogy a bankok és más multinacionális vállalatok védelmi hozzájárulást kötelesek fizetni. A kormány egyértelművé tette azt is, hogy a bankok nem háríthatják át a védelmi hozzájárulás költségeit a lakosságra. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón hangsúlyozta, a kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, miközben a gazdasági élet egyes szereplői extraprofithoz jutnak.
Az utcán megkérdezett emberek többsége egyetért ezzel és támogatja a döntést. Szerintük a nagyvállalatok és bankok fizessenek, ne pedig a lakosságon csattanjon az ostor.
Éva, egy budapesti lakos lapunknak elmondta: nem tartja rossz dolognak, hogy a bankokat is megadóztatják. De ezzel nem volt egyedül, ugyanis véleményét Béla is osztotta. Ő is teljes mértékben jogosnak tartja az intézkedést. András pedig feltett nekünk a költői kérdést: Miért legyen nekik extra hasznuk a háborúból? A háború csak felesleges pusztítást hoz és ártatlan áldozatok vérét követeli, minél előbb véget kell ennek vetni – tette hozzá.
Ahogy már korábban említettük, a kormány díjemelési stopot is bevezetett a lakossági bankszámlák esetében, amely 2024. december 31-ig érvényes. Ez azt jelenti, hogy a lakossági ügyfelek nem fognak többet fizetni a számlavezetési díjért, az átutalásokért vagy a kártyahasználatért. Továbbá október 1-től egy új kiegészítő illetéket is bevezetnek a konverziót tartalmazó ügyletekre, a bankkártyás műveletekre azonban nem vonatkozik a kiegészítő illeték, és a bankkártyahasználat utáni illeték mértéke sem változik. A magánszemélyek átutalása és postai befizetése esetében az illetékmentes határt 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelik tranzakciónként.
Így is nagyon sok díjat fizetünk
– mondta Veronika, majd hozzátette, hogy egyáltalán nem szeretné, ha rajtuk csattanna az ostor és velük fizettetnék ki a bankok adóját, úgyhogy helyesli a díjemelési stopot.
Az emberek véleménye alapján egyértelmű, hogy a lakosság támogatja a kormány új intézkedéseit. Úgy gondolják, hogy a bankoknak és a multiknak ki kell venniük a részüket a közteherviselésből anélkül, hogy az emberek pénztárcáját terhelnék tovább, hiszen így is szép nyereséggel dolgoznak.
Ezt nagyon jó dolognak tartom
– hangsúlyozta Tamás.
Rekordévet zártak tavaly a hazai hitelintézetek, a szektor kumulált adózott nyeresége december végére elérte az 1373,7 milliárd forintot – írta a Világgazdaság. Ez triplája az előző évinek, miközben a dolgozók fizetését is jelentősen emelték. Igaz, már tavaly is magasabb adót fizetett be a bankszektor az államkasszába. Sokat nyertek a bankok papíron azzal, hogy 2022-ben hatalmas céltartalékokat képeztek az orosz–ukrán háború és az ezzel járó gazdasági válság kockázataira. Ennek döntő részét tavaly visszaírták, az értékvesztés és a céltartalékképzés 2023-ban gyakorlatilag a 2022-es tizedére esett vissza, ami több mint 400 milliárd forintos pozitív eredményt jelentett a magyar bankszektornak.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre