Emberfeletti küzdelem jellemezte a Kazahsztánban megszervezett 44. szkander-világbajnokságot. A magyar csapat remekül szerepelt, a Metropol Varga Veronikával beszélgetett a tapasztalatairól és arról, hogy milyen egy szkanderes lány élete.
A júniusi moldovai Európa-bajnokságon huszonhat érmet szerzett a magyar küldöttség, amely már akkor is kiemelkedő teljesítménynek számított, így több magyar versenyző is részt vehetett az augusztusi világbajnokságon, amelyet a kazahsztáni Almati városában rendeztek meg. A világbajnokságon négy érmet is nyertek a magyar versenyzők. Lapunk Varga Veronikát kérdezte a világbajnokságról.
Kazahsztánban nagy hagyománya van a szkandersportnak, így tudtuk, hogy nem lesz egyszerű dolgunk, rendkívül kemény mezőny várt ránk. Felnőtt kategóriában 50 ország nevezett a megmérettetésre
- kezdte mondandóját a fiatal versenyző, aki arról is beszélt, hogy öröm volt látni a helyiek szurkolását, a kicsiktől kezdve az időseken át mindenki hallatta a hangját, ha kazah versenyző állt az asztalhoz.
Számos asztalon folytak a versenyek, éppen az egyik magyar klasszisnak szurkoltunk, majd egyszer csak bemondták a nevem, szinte izgulni sem maradt időm, annyira rohantam. Az vigasztalt, hogy ez nálam sokkal rutinosabb versenyzőnél is előfordult
– emlékezett vissza Veronika, aki később összekerült azzal a kazah versenyzővel, aki a kategória világbajnoka lett. A magyar sportoló elárulta, hogy a versenyen a legdurvább dolog az, amikor törik a felkar, ami ezúttal is előfordult.
Veronika arról is beszélt, hogy ő nőként érzelmesebben éli meg a versenyeket, és néha túl sokat gondolkodik.
„Számomra a legfontosabb, hogy mindig kicsivel jobban teljesítsek, bár ez a fizikai és mentális felkészülés mellett néha a szerencse dolga is egy-egy sorsolásnál” – fogalmazott a sportoló.
A fiatal magyar tehetség azt is megosztotta a Metropollal, hogy heti egy, úgynevezett asztalos edzése van, ahol a technikát gyakorolja, mellette 3-4 erőnléti edzés, például speciális gépekkel az alkar és az ujjak erősítésére, emellett otthon súlyzós és saját testsúlyos edzéseket is végez.
Az idei évben volt az első alkalom az Eb miatt, hogy a súlyomra is kellett figyelni, 12 kilótól szabadultam meg kardióedzéssel. Ekkor szinte minden nap edzettem és a táplálkozásra is figyelnem kellett. Zsolt kiváló technikai és erőnléti edző, ő segíti a felkészülést mind eszközökkel, mind szaktudással, de nagy szükség lenne még szponzorokra, hiszen anyagilag megterhelő az utazás, az élsport
– fejtette ki Veronika.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre