Ezek a sikeres állásinterjú titkai

Nem csak az aktív munkakeresőknek érdemes felkészültnek lenni egy állásinterjúra, hiszen bármikor szembejöhet velünk álmaink álláslehetősége. Fontos, hogy a legjobb formánkat nyújtsuk a beszélgetésen, hiszen ettől függhet a karrierünk, és a jövőnk is.

Állásinterjún nem ajánlott az öltöny-nyakkendő

A szakértő elárulta nekünk egy sikeres állásinterjú íratlan szabályait.

– Már nemhogy nem elvárt, de a legtöbb állásinterjún már-már furán veszi ki magát, aki öltönyben és nyakkendőben jelenik meg. Persze kiemelten fontos az ápolt, igényes, lehetőleg kipihent állapotban való megjelenés – kezdte lapunknak Pulay Gellért HR-szakértő, az IT map ügyvezetője. – Mindemellett fontos a minél inkább közvetlen, őszinte, ugyanakkor tisztelettudó viselkedés. Engedjük, hogy először az interjúztató tegye fel kérdéseit, de a témához kapcsolódóan, jó, ha van az interjúalanynak is viszontkérdése. Érződjön, hogy készült a találkozóra, kicsit utánanézett a cégnek, lehetőségnek – hangsúlyozta Pulay Gellért. – Ne próbáljunk egy szerepet felvenni és játszani, mert nem kifizetődő. Tapasztalt interjúztatónak könnyen átjön, hogy valamit leplezni akarunk, és az őszinteséget mindig díjazzák. Semmiképpen ne késsünk el, ha mégis megcsúsztunk, telefonon vagy e-mailben amint lehet, jelezzük.

Állásinterjún várható kérdések

– 5 fő témakör köré lehet csoportosítani a kérdéseket:

1. Szakmai alkalmasságot felmérő kérdések. Ezek értelemszerűen pozíciótól függően változnak.

2. A végzettségre, diplomára, korábbi tanulmányokra, speciális végzettségre, minősítésre, engedélyekre vonatkozó témakör. Ide szoktuk sorolni a nyelvtudást vizsgáló kérdéseket is.

3. A pályázó motivációjára irányuló kérdések. „Miért akar ott dolgozni?”, „Milyen karrierutat szeretne bejárni?”, „Milyen ideális feladatokat tud magának elképzelni?”, „Mivel lehet ösztönözni?”. Ide kapcsolódnak az olyan típusú kérdések is, mint például a „Mit tud a cégünkről?”. Ez is vizsgálja, hogy mennyire tudatos a jelentkező választása, utánanézett-e a cégnek.

4. Személyiségjegyekre, az úgynevezett „soft-skillekre”, nem a közvetlen munkára vonatkozó szakmai, inkább a gondolkodásmódjára, szellemi és intelligencia képességekre vonatkozó kérdések. Ilyenkor jönnek olyan típusú kérdések, mint például „Mit csinálna, ha egy ügyfél felhívja és leordítja a fejét?” Esetleg felvethetnek egy nyílt végű kérdést, amire nem nagyon van egyértelmű jó válasz.

5. Végül, de nem utolsósorban a bérre, egyéb ösztönző elemekre, utazásra, rugalmas munkaidőre, esetleg speciális igényekre vonatkozó kérdések. Például a csúsztatott munkarenddel kapcsolatos kérdések, rendelkezésre állásra való hajlandóság és hasonlók.