Az ugyanazon a játszóhelyen, ugyanabban a rendezésben legtöbbet játszott magyar musical szövegkönyvét Békés Pál, dalszövegeit Geszti Péter írta, zenéjét Dés László szerezte. Az ünnepi előadás január 30-án a Vígstreamház közvetítéssorozatában élőben lesz látható.

1996. január 28-án mutatták be a Pesti Színházban A dzsungel könyvét. A darab ötletgazdája és rendezője Hegedűs D. Géza, aki a kilencvenes évek elején gyermekeinek olvasta fel esténként Rudyard Kipling novellagyűjteményét. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy ez az a mű, amiből egy minden generációnak szóló, családi musicalt lehetne színpadra állítani. Ezután egy több mint 3 évig tartó, igazi csapatmunka kezdődött: Radnóti Zsuzsa dramaturg, Hegedűs D. Géza, Marton László, Dés László és Békés Pál rendszeresen találkoztak, hogy közösen dolgozzák ki az ötletet.

A dzsungel könyve

Fotó: Vígszínház

Fontosnak tartották, hogy megtartsák az eredeti mű tartalmi mélységét, de közben humorból, játékból se legyen hiány. A szövegkönyv végül hat átírás után nyerte el végleges formáját. Már csak a dalszövegíró hiányzott. Dés László a családjának köszönhetően ismerkedett meg a Rapülők szövegeivel, és mivel akkori állandó szerzőtársa nem tudta vállalni, Geszti Pétert kérte fel a munkára. A dalok minden esetben a szituációból, illetve a karakterek jelleméből, habitusából kiindulva születtek meg. Így lett például Sír Kán dala keményebb rock, Balu búcsúja csodálatos lírai dallam, a Majmok dala pedig igazi városi rap.

A dzsungel könyve

Fotó: Vígszínház

Az eklektikus dalfolyamra a koreográfia Imre Zoltán irányításával született meg. „Úgy vannak adagolva a dalok, és úgy váltakoznak a drámai és lírai helyzetek, hogy a gyerekek és a felnőttek is végig együtt tudnak élni a darabbal. Talán ez a titka” – emeli ki Dés László.

Az alkotók mindannyian azt vallják, ez az előadás különösen szerencsés csillagzat alatt született. „Felejthetetlen élmény volt ez a szakasza az életünknek. Természetesen történt meg minden, mindenki nyitott, kreatív és odaadó volt. A teljes csapat szenvedéllyel és hihetetlen szeretni tudással volt jelen végig a próbafolyamatban. Azt gondolom, talán ez hagyományozódik tovább azóta is. Nemzedék, nemzedéknek adja át” – idézi fel Hegedűs D. Géza.

A szereplők bőrébe a negyed évszázad alatt száznál is több színész bújt Kútvölgyi Erzsébettől, Gryllus Dorkán, Szervét Tiboron, Józan Lászlón át Oroszlán Szonjáig. Kilenc Maugli, tizenegy Túna és tíz Sír Kán lépett már színpadra A dzsungel könyvében. Szállóigévé vált a színházi folyosókon az a mondás, hogy „nincs Magyarországon olyan színész, akinek ne lett volna köze az előadáshoz.”

A dzsungel könyve

Fotó: Vígszínház

Borbiczki Ferenc Akelaként és Méhes László Káként az összes előadásban játszott, így több mint 1300-szor szerepeltek a darabban, míg Reviczky Gábor csak néhány alkalmat hagyott ki Baluként. Borbiczki Ferenc még azt is kiszámolta, hogy egy előadáson ötször ugrik le a szikláról, ami 10 métert jelent. „Jó szerep, nagyjából 13 kilométert töltöttem már a levegőben”. A jelenlegi szereposztásban Maugliként Reider Péter, Túnaként Rudolf Szonja, Bagiraként Majsai-Nyilas Tünde, Sír Kánként Karácsonyi Zoltán, Csilként Szántó Balázs látható.

A dzsungel könyve

Fotó: Vígszínház

Felejthetetlen dalok, amiket az egész család együtt dúdolhat, egy, a felnőtté válásról szóló mesében, ami Békés Pál szavaival élve szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy kölyökkel megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Január 30-án a Vígstreamházban látható A dzsungel könyve 25 éves születésnapi élő közvetítése. Az előadásra jegyet vásárolni korlátozott számban január 29-én, pénteken 18 óráig van lehetőség.

További információkért kattints linkre.

A dzsungel könyve

Fotó: Vígszínház