Lajcsi ezúttal arról vallott, hogy mélységesen csalódott régi barátjában, Nyári Károlyban – bár utóbbi nem is emlékszik az esetre. Lajcsi 2016 januárjában hagyta el a börtönt, ahol négy hónapot töltött előzetesben, és állítja, szabadulása után segítséget kért barátjától, ám ő nem vett róla tudomást.

Fotó: Metropol/Markovics Gábor

„A lányom, Bogika egyik éjjel azt álmodta, hatalmas közönség előtt trombitálok. Szerettem volna valóra váltani az álmát, ezért is kerestem fel régi jóbarátomat, Nyári Karcsit. Nem fejtettem ki neki, miért szeretném, ha meghívna a koncertjére, úgy gondoltam, több évtizedes barátság után értjük egymást, de tévedtem.” – mesélte a Blikknek Lajcsi. A két zenész kapcsolata hosszú időre nyúlik vissza, együtt jártak konzervatóriumba, majd Lajcsi számos alkalommal hívta a Dáridóba a zongoraművészt.

„Nem akarom azt mondani, hogy sokat köszönhet nekem, hiszen sosem vártam hálát, de bajban ismerszik meg a jóbarát… Fáj, hogy szívességet kértem, és annyi sem volt benne, hogy visszahívjon és azt mondja: nem megy. Egyszerűen eltűnt, azóta sem adott erre magyarázatot. Az árulás és a hátbatámadás fáj a legjobban. Erről nem is akartam sokáig beszélni, de hatvanéves leszek nemsokára, és nem akarok több sérelmet, sebet cipelni. Bántott, hogy talán a börtön miatt nem nyújtott segítséget az a barátom, aki az esküvőmön is ott volt, akit mindig támogattam és azt hittem, én is számíthatok rá. Amit ő tett, azt árulásnak tekintem” – mondta a lapnak a zenész, aki csalódásáról a Klubrádió Világtalálkozó című műsorának felvételén is beszélt.

Nyári Károly azonban állítja, az ominózus beszélgetésre nem emlékszik:

„Nem emlékszem, hogy Lajcsi valaha is megkeresett volna azzal, hogy szeretne nálam fellépni. Örömmel mondtam volna igent” – jelentette ki a a lapnak hozzátéve, az sem tűnt fel neki, hogy az elmúlt öt évben megváltozott volna a kapcsolatuk. – „Szerintem mi most is jó barátságban vagyunk. Azóta többször találkoztunk, nem éreztem rajta, hogy bántaná valami vagy neheztelne rám, ezt a témát sem hozta fel soha nekem.”