Még 24 óra sem telt el azóta, hogy a nemzet színészei maguk közé választották Lehoczky Zsuzsát, az első ilyen minőségében adott interjúját máris lekéste. Természetesen nem sztárallűrről volt szó, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas művésznőt azét várták hiába a TV2 Mokka stúdiójába, mert amikor hajnalban elindult, leszakadt alatta a lift, és bent rekedt.

Szörnyű élmény volt! – mond­ja a Bors megkeresésére a művésznő. – Iszonyatos hangokat adott ki a lift, amikor megnyomtam a földszint gombot, majd szinte azonnal zuhanni kezdtem, végül megálltam két emelet kö­zött. Borzalmasan megijedtem. Nem tudtam, hogy a lift mikor zuhan le végleg. Harmincöt-negyven percet töltöttem bezárva, egy örökkévalóságnak tűnt.

Mivel hajnali hat óra volt, senki nem hallotta, hogy Lehoczky Zsuzsa dörömböl és segítségért ki­abál, szerencséjére a lányát sikerült elérnie telefonon, aki értesítette a Katasztrófavédelmet.

– Nem szeretek lépcsőzni, és nem is javallott számomra, mert húsz éve élek pacemakerrel a szívemben – magyarázza a színésznő. – Az ötödik emeleten la­kom, az elmúlt másfél évben nagyon ritkán mozdultam ki otthonról. A lakásom ötcsillagos, legalábbis számomra, ezért nem is hiányzott a jövés-menés. Kedden, amikor megtudtam, hogy a csodálatos kollégáim beválasztottak a nemzet színészei körébe, földöntúli boldogságot éreztem. Nagy megtiszteltetés ez, ezért nem is hezitáltam, amikor a Mokkába hívtak vendégnek. Felvettem a szép ruhámat, amiben nagyon jól néztem ki, sminkeltem, és így indultam el. Két perc múlva pedig már egy rémálom kellős közepén találtam magam. Pánikrohamot kaptam, rettegtem, hogy elfogy a levegő. Ültem a földön, úgy kiabáltam, dörömböltem, de a házunkban ilyen korán még nincs ébren senki. A szomszédaim, Beliczai Ba­lázs humorista szülei szerencsére meghallották a segélykiáltást, és kijöttek. Balázs apukája egy pajszerrel feszített kicsit az ajtón, hogy ne fulladjak meg.

Lehoczky Zsuzsa számára ólom­lábakon járt az idő, óráknak tűnt, mire kiért a Katasztrófavédelem felmentőserege.

– Három fess tűzoltó érkezett, akinek a szomszéd elújságolta, hogy ki vagyok én, és hogy kedd óta a nemzet színésze címet birtoklom – meséli lelkesen a színésznő. – A fiúk rendkívül kedvesek voltak, azt mondták, büszkék rám, majd hárman húztak ki a liftből. Hát nem mondom, nem könnyen másztam ki, de amikor végre kiszabadultam, nagyon megkönnyebbültem. Rémes volt az az idő, amit bent töltöttem elakadva. Ha tehetik, kérem, mondják meg a tűzoltóknak: ezúton is szeretném megköszönni nekik a kedvességüket. Nagyon aranyosak voltak.

A művésznő szerencsére ép bőrrel megúszta a kalandot, de lelkileg megviselték a történtek.

Liftfóbiám lett, nem tudom, meddig tart, de most azt érzem, hogy többé be nem szállok be oda. Egyedül pláne nem. Ma reg­gel megint elindulok a TV2-be, hogy interjút adjak a Mokká­ban, de biztos lehet benne mindenki, hogy gyalog megyek le.

Boldogan segítettek a tűzoltók

A Bors munkatársa teljesítette Lehoczky Zsuzsa kérését, átadta a hálás üzenetét, amikor beszélt a három életmentő tűzoltóval, Jamrik András főtörzsőrmesterrel, Oláh Sándor törzsőrmesterrel és Muth Péter főtörzsőrmesterrel, aki kisegítette szorult helyzetéből.

– Az a feladatunk, hogy segítsünk a bajbajutottakon. Emellett nagy élmény volt a művésznővel találkozni, a miénk volt a megtiszteltetés – mondta társai nevében is Péter.