Mese: Papamaci a csillagokra költözött

Egyszer volt, hol nem volt, az erdő szélén élt egy medvecsalád. Ákos a kismaci imádta nagypapája meséit, és nem telt el úgy nap, hogy ne együtt szundítottak volna délután. Egy nap azonban a nagypapája nem tért haza az esti sétáról. – Ákos, mondanom kell valamit – hívta magához a medvebocsot az anyukája, miközben ő pillangókat üldözött. – Sajnos a nagypapa már soha nem jön haza – mondta szomorúan az anyuka. –Miért nem? Hova ment? Miért hagyott itt engem? – dőltek a kérdések a kismackóból.

– A nagypapa elköltözött a csillagokra. Tudod, egyszer mind odakerülünk, amikor meghalunk – mondta az apukája. – Mesélt nekem erről, hogy nemsokára a nagyihoz megy majd, és ketten vigyáznak rám, de azt hittem az még sokára lesz. Tegnap pedig nem mondtam neki, hogy szeretem – szipogott Ákos. – Hidd el édesem, tudja ő és most már bármikor veled lehet. Ott bent... – mutatott Ákos szívére az anyukája. Mikor aznap beesteledett, a kismaci felnézett az égre és megkereste a legfényesebben ragyogó csillagot. – Ott lakik a papám, és most már mindig vigyáz rám – gondolta, és odabújt a szüleihez.