Amikor egy hangos környezetben csak a beszélgetőpartnerünkre koncentrálunk, azt „koktélparti effektusnak” is nevezik. Ez a szelektív hallás lényege, ami nem arról szól, hogy kényünk-kedvünk szerint, csak a kényelmes dolgokat halljuk meg, hanem arról, hogy eldöntjük, mi az, amit tényleg meg akarunk meghallani, illetve meg kell hallanunk.

A szelektív hallás a hétköznapokban azt jelenti, hogy az ember a hangkörnyezetből csak a hangok vagy a beszélt szavak egy adott forrására összpontosítja a figyelmet Fotó: Shutterstock

Amikor tévézünk, vagy a laptopot, telefont bújjuk, nem halljuk meg, ha közben valaki elkezd beszélni hozzánk. Az agyunk ilyenkor a tévé hangját az ember hangja fölé helyezi, mert az eredeti célunk az volt, hogy végignézzük a műsort vagy a lejátszott videót.

A zavaró zajok és társalgások kiszűrésének tudományos létezését is bebizonyították a kutatók. Eredményeik szerint nem a fül, hanem az agy összpontosít a lényegi hangokra, míg minden mást kirekeszt.

Amikor az agy irányítja a fület

  • a csengetést nem hallja meg, aki a videójátékra összpontosít,
  • a forgalom zaját figyelmen kívül hagyja, aki valakivel telefonon beszél a tömegközlekedési eszközön,
  • a telefon halkabb csengését nem hallja meg, aki keresztrejtvényt fejt.

A szelektív hallás megfigyelése sokat segít a kutatóknak az öregedéssel járó járó funkcióromlás, a figyelemhiányos zavar, vagy a nyelvelsajátítási zavarok vizsgálatában.