Az internetnek köszönhetően minden információ alig pár kattintással bárki számára elérhető. A korlátlan, ellenőrizetlen és szűretlen információáramlás azonban nem mindig veszélytelen, főleg akkor, ha az egészségünkről van szó.

Sokan az interneten keresnek rá, hogy a tüneteik mögött milyen betegség bújhat meg Fotó: Shutterstock

Orvos helyett gyakran „dr. Google”-t hívjuk segítségül, és bár a gyors betegségfelismeréshez többségében hasznos információkra bukkanhatunk, azonban számtalan olyan egészségügyi weboldallal is találkozhatunk, melyekről téves információkat szerezhetünk be.

Mi is az a cyberchondria?

Az úgynevezett cyberchondria (cyber és a hipochondria szavakból) új fogalom. Az internetes tünetkeresésből adódó információk miatt alakult ki ez az egészséggel kapcsolatos túlzott szorongás, a klasszikus hipochondria online verziója. A hipochondriában szenvedő betegek egészségügyi folyóiratok, ismeretterjesztő anyagok felhasználásával kutatták kényszeresen a betegségek tüneteit és fedezték fel magukon, a cyberchonderiások az interneten történő kényszeres keresgéléssel teszik ugyanezt.

A „guglizás” és a szorongás közötti kapcsolat fordítva is működik

Az erre hajlamos emberekre jellemző, hogy panaszaikkal az orvoshoz fordulás helyett a világhálón való keresést választják, azonban az így kapott találatok csak arra szolgálnak, hogy szorongásukat fenntartsák, vagy súlyosbítsák. Az internetes keresés és a szorongás közötti kapcsolat fordítva is működik: akik az internetes keresés előtt nem szenvedtek az egészségükkel kapcsolatos szorongástól, az általában a valóságnál jóval súlyosabb betegségeket javasló keresési találatok nyomán is kialakulhat szorongás, ami további internetes kereséseket vonhat maga után, így ördögi körhöz vezetve.

A Google segítségével akarnak rájönni az emberek, hogy mi a bajuk Fotó: Shutterstock

Az orvos másképp rangsorol

Senki nem veszi figyelembe, hogy a Google, és más keresők az egyes keresőszavakra adott találatok közül azokat rangsorolják előre, melyekre a legtöbben kattintanak, míg az orvoshoz az adott tüneteket okozó leggyakoribb, legvalószínűbb diagnózist fogja előre sorolni, vagyis a ritka, súlyosabb kórképek az ő „listájának” a végén helyezkednek el. Az orvos azt is tudja, melyek azok az esetek, amikor mégis súlyos kórképre kell gyanakodni a beteg panaszai alapján. A világhálón keresgélve a cyberchondriára hajlamos beteg nem fogja tudni, mikor talál éppen olyan betegségről szóló információt, ami rá már nem vonatkozik, azonban annak megismerése a betegséggel kapcsolatos félelmek, szorongások kialakulásához vezethet.

Konkrét diagnózis és konfliktus

Gyakran a „dr. Google -lel” történt „konzultáció” után, a téves információk birtokában a betegek már konkrét diagnózissal jelentkeznek az orvosnál. Az ilyen helyzetek mind a betegek, mind az orvosok számára kifejezetten frusztrálóak, éppen ezért mindenképpen fontos a kellő empátia és a megfelelő kommunikáció mindkét fél részéről.

Ne is keressünk rá a tünetekre?

A megfontolt információgyűjtés azért minden esetben hasznos, a lényeg az, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az általunk olvasott információ szakmailag korrekt, hiteles forrásból származik-e. Az így megszerzett információk birtokában, a tájékozott beteg az egészségügyi szakember ideális partnere lehet.

Ön hajlamos a cyberchondriára, ha

  • naponta akár 1–3 órát is eltölt a tüneteik interneten történő keresgélésével,
  • a keresés során akár több betegséget is diagnosztizál önmagán,
  • naponta többször is le ellenőrzi a tüneteket,
  • a tünetek keresése során egyre jobban aggódik és szorong az egészségével kapcsolatban, valójában feleslegesen.