A majomhimlő, más néven Mpox egy fertőző vírusos betegség, melynek első bőrtünete hasonló lehet az egyszerű csalánkiütéshez.
A majomhimlő egy zoonózis, vagyis olyan betegség, amely állatról emberre terjed, és főleg a trópusi esőerdők közelében lehet elkapni, ahol a vírust hordozó állatok élnek. A csalánkiütés viszont a magas hisztamintermelés vagy allergiás reakció tünete. Mindkét állapot dudorokat okozhat a bőrön, ám később egyértelműen látható, hogy méretükben, időtartamukban és egyéb tünetekben nagyon is különbözik a két panasz – írja a Fanny magazin.
A majomhimlő vírusfertőzést olyan állatokban találtak, mint a mókusok, gambiai erszényes patkányok, alvóegerek és különböző majomfajok. Ám annak ellenére, hogy főleg esőerdőkben lehet megfertőződni, gyakorlatilag bárhol, bármikor el lehet kapni, hiszen nem csupán állatról emberre, de emberről emberre is terjed, testnedvekkel, a bőrön vagy belső nyálkahártya-felületeken, légzőszervi cseppekkel és szennyezett tárgyakkal való érintkezés útján is. A vírus terjedését az is alátámasztja, hogy 2022 májusa óta az afrikai régión kívül számos országból jelentettek eseteket, ahol korábban nem dokumentálták a vírus előfordulását.
A majomhimlő lázzal, kiterjedt jellegzetes kiütéssel és általában duzzadt nyirokcsomókkal jelentkezik. Fontos megkülönböztetni az mpoxot más olyan betegségektől, mint például a bárányhimlő, kanyaró, bakteriális bőrfertőzések, rüh, szifilisz és a gyógyszerekkel összefüggő allergia. Ennek tisztázásához laborvizsgálat szükséges. A legjobb diagnosztikai mintákat közvetlenül a kiütésből – bőrből, folyadékból biopsziával veszik, amennyiben ez lehetséges. Az antigén- és antitest-kimutatási módszerek nem mindig elégségesek, mivel nem tesznek különbséget az ortopoxvírusok között, így nem lehet pontosan meghatározni, hogy melyik vírus okozza a panaszokat.
A majomhimlő lappangási ideje 5 és 21 nap között van. A betegség lázas szakasza általában 1-3 napig tart, a tünetek között szerepel az erős fejfájás, nyirokcsomó-duzzanat, hátfájás, izomfájdalom és levertség. Ezt követi a bőrkiütéses szakasz, amely 2-4 hétig tart. A kiütések először makulákból állnak, amelyek laposak, tehát nem dudorodnak ki a bőrfelszínből, majd ezek átalakulnak papulákba, amelyek kiemelkedő, szilárd, fájdalmas elváltozások, később hólyagocskákba, ekkor már tiszta folyadékkal teltek, ezután pusztulákba, amelyek gennyel teltek, majd ezek kelésekké fajulnak. A betegség igen súlyos, a halálozási aránya 10%, főleg a kisgyermekek körében.
A sokéves kutatás eredményeként ma már korszerű és biztonságos himlő elleni oltóanyagokat fejlesztettek ki, amelyek hasznosak lehetnek a majomhimlő ellen is, ezért érdemes oltatni, ha valaki veszélyeztetett környékre utazik. A betegség kezelésére nincs specifikus gyógyszer, ezért a tünetek enyhítése a fő szempont, tehát láz és fájdalomcsillapítók, bőrnyugtató kenőcsök, hűsítő krémek alkalmazása javasolt.
Mivel nagyon fertőző betegségről van szó, fontos kerülni a beteggel való érintkezést. Kesztyűt és védőruházatot kell viselni, akár egészségügyi intézményben, akár otthon történik az ápolás. A himlős ember addig fertőző, amíg a bőrtünetek fel nem pörkölnek, a varasodás le nem hullik, és új bőr nem képződik alatta. A vírus átterjedhet olyan tárgyakkal és felületekkel való érintkezés útján is, mint a ruhák, elektronikai cikkek, törölközők, ágyneműk, poharak és tányérok is. Ezért különösen fontos mindent azonnal fertőtleníteni!
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre