Mikor érdemes nyugdíjba menni? Segítünk a döntésben!

Szerző:

Szatmáry Tünde Katalin

www.ugyintezesazonnal.hu

2022-ben az 1957-es születésűek vonulhatnak öregségi nyugdíjba

Ha tudni akarja, hogy elismerik-e minden ledolgozott idejét a nyugdíjában, és ha érdekli a várható nyugdíj összege, akkor érdemes időben tájékozódni: így tud felkészülni a nyugdíjügyintézés összetett folyamatára. Magyarországon kizárólag a szolgálati idő alapján állapíthatják meg a nyugdíjat, akármilyen típusú is az (sajátjogú, hazai/nemzetközi, illetve ha valaki jo hozzátartozói ellátás jogán igényli).

A szolgálati idő mindenkinek fontos

A szolgálati idő elismerése nem csak a nyugdíjhoz közelálló korosztálynál fontos, hanem mindenkinek a saját érdeke, mert például egy balesetben elhunyt után a vér szerinti hozzátartozók is igényelhetnek ellátást (özvegyi nyugdíj, árva ellátás, szülői nyugdíj, stb.), amelynek összege minden esetben a jogszerző után elismert szolgálati időtől és nyugdíjjárulék-köteles keresettől függ.

Ha nemzetközi nyugdíj megállapításáról van szó, vagyis az igénylő külföldön is dolgozott, akkor a hazai megállapító szerv felveszi a külföldi nyugdíjbiztosítóval a kapcsolatot, hogy lekérje a szolgálati időt. Így természetesen hosszabb az ügyintézési határidő, amíg megérkezik a külföldi társszerv válasza.

A szolgálati idő és a kereset adatait a nyugdíjmegállapító szerv adategyeztető határozatba foglalja, mivel a nyugdíjigénylés egy többlépcsős folyamat befejező szakasza, amelynek mindkét tényező az alapja.

Mikor érdemes nyugdíjba menni?

Gyakran merül fel a kérdés, hogy mi a legkedvezőbb időpont vagy adott esetben feltétel, amely feljogosít az öregségi nyugdíjra, és a legelőnyösebb az igénylőre nézve. Ahhoz, hogy erre választ kapjon, első lépésként minden esetben tisztázni kell a szolgálati időt, valamint 1988-tól a kereseti adatokat (a kezdetektől a nyugdíjba vonulás napjáig). Ez a legfontosabb, ennek van a legnagyobb hatása a várható nyugdíj összegére.

Az érvényben lévő jogszabály szerint 15 év elismert szolgálati idő szükséges a résznyugdíj, és 20 év a teljes nyugdíj igényléséhez. Akinek 15 évnél kevesebb elismert szolgálati ideje van, az kizárólag méltányossági nyugdíjmegállapítást kérhet. Ha valaki nyugdíj előtt pár évvel visszavonul, és úgy dönt, hogy nem dolgozik, de megszerezte az előírt szolgálati időt, akkor nem szenved hátrányt ebből eredően a nyugdíj összegszerű megállapításánál.

Minimálbérhez közeli kereset: erre kell figyelnie!

Ha Önnek a nyugdíjba vonulás előtti utolsó éveiben minimálbérhez közeli volt a keresete, az kisebb összegű nyugdíjat eredményez akkor, ha azt megelőzően viszont sok éven át az átlagnál magasabb volt a jövedelme. Tehát az, akinek a korhatár elérése előtt nincs nyugdíjjárulék-köteles jövedelme, a nyugdíj szempontjából kedvezőbb helyzetben van, mint akinek minimálbéres keresete van a rá irányadó korhatár eléréséig.

Továbbra is javaslom, ha nyugdíjba vonulással kapcsolatos kérdése van, vagy szeretné tudni, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthat, illetve melyik a legelőnyösebb időpont a nyugdíjba vonulásra, forduljon hozzánk bizalommal akár hazai, akár nemzetközi nyugdíjhoz kapcsolódóan. Külföldön élő magyarok részére hazautazás nélkül távügyintézés keretében vállaljuk a teljeskörű nyugdíjügyintézési folyamat lebonyolítását.

A nyugdíjigénylés lépései

Jogorvoslat: kétféle lehetőség

A nyugdíjat igénylők sok esetben itt megakadnak, hiszen nem látják át a kereseti adatokat tartalmazó mellékleteket, és nem tudják, mit és hogyan kell ellenőrizni. Az átlagember számára ez az elbírálási folyamat bonyolult és nem is átlátható, sőt sok esetben a jogszabályok miatt nehezen értelmezhető.

Egy megfelelő szakember azonban részletesen tájékoztatni tudja az érintettet, illetve ellenőrizni tudja a teljes nyugdíjszámítást, valamint a valós kereseti adatokat.

Ha jelentős az eltérés, akkor felülvizsgálati kérelemben ez jelezhető.

Hogyan számítják ki a nyugdíj összegét?

Első lépésként minden esetben tisztázzuk a szolgálati időt, kereseti adatokat a kezdetektől a nyugdíjba vonulás napjáig - ez a legfontosabb, mert ettől függ az igénylő elismert éveinek száma és a megállapított nyugdíj összege.

Akkor tekinthetjük elfogadottnak az általunk ledolgozott éveket, és a hivatal által elfogadott kereseti illetve béradatokat (1988-tól a nyugdíjba vonulás napjáig) ha erről jogerős határozat született.

A hazai nyugdíjszámítás képlete: 1988-tól a nyugdíjba vonulásig az összes nettó jövedelmet elosztják a szolgálati idő napjainak a számával, így kapjuk meg a napi átlagkeresetet.Ezután a napi átlagkereset megszorozzuk 365 nappal, így jön, ki az éves nettó átlagkereset majd ezt osztjuk el 12 hónnappal és kapjuk meg a nettó életpálya keresetet.

Fontos hogy a nyugdíj alapját képező jövedelmet 1988-tól veszik figyelembe, mivel ekkor vezették be az SZJA-t hazánkban.

Nem csak az utolsó 5 év a számítás alapja!

Sokan tévesen úgy gondolják, hogy az utolsó 5 évi átlagkereset a nyugdíjszámítás alapja, ami nem igaz: minden esetben 1988-tól a nyugdíjba vonulás napjáig veszik figyelembe a nyugdíjjárulék-köteles éves igazolt keresetet.

További információkat itt találhatnak.