Elsőként engedjen meg egy személyes kérdést: ön horgászik?

Horgász és méhész? Jól hangzik, bár egyelőre a méhészet a szenvedélyem. Tavaly nyáron egy egész délutánt el tudtam tölteni a páratlan szépségű Mosoni-Duna partján, akkor úgy éreztem, hogy a horgászás hiányzik az életemből. Próbálok majd időt szakítani rá, a Szigetköz, a Mosoni-Duna természeti értékei, a Mosonmagyaróváron átfolyó Lajta arra sarkallnak, hogy több időt szenteljek ennek a tevékenységnek.

Mi a legjobb a horgászatban? Milyen jótékony hatásai vannak?

A horgászat egyéni és társas formában egyaránt űzhető, szellemi és fizikai feltöltődéssel jár. Amellett, hogy az ember a természetben lehet, számomra a horgászatban a legvonzóbb a csend, az izgalommal teli várakozás, ami edzi a közéleti szerepvállaláshoz, a parlamenti vitákhoz nélkülözhetetlen türelmet. Alapvetően a személyes indíttatás a legmeghatározóbb abban, hogy a horgászat kinek miért szerez örömöt, ki mit keres és fedez fel benne.

Nagy István agrárminiszter

Milyennek tartja ma Magyarországon a horgászsport helyzetét?

A horgászat jelentősége a több hullámban támadó koronavírus járvány idején különösen felértékelődött. A jelenlegi veszélyhelyzetben ez az egyik olyan szabadidős tevékenység, amely – a hatályban lévő korlátozások figyelembevételével –
lehetőséget biztosít több százezer embernek a rekreációra, a testi-lelki egészség megőrzésére. A hazai horgászat a pandémiától függetlenül is komoly átalakuláson megy át. A fejlődést azzal mozdítja elő a szaktárca, hogy a jogszabályokat a horgászok valós igényeihez igazítjuk. A kedvező jogszabályi környezet megalkotásában mérföldkő volt a természetes vizek kereskedelmi célú halászatának beszüntetése 2016-ban. Ennek köszönhetően minden hazai vízterületen teret nyert a horgászati célú hasznosítás. A kormányzati intézkedéseknek, valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség, a MOHOSZ munkájának köszönhetően a regisztrált horgászok száma néhány év alatt megduplázódott, jelenleg már meghaladja a hétszázezret.

Milyen módon veszi figyelembe a kormányzat a horgászok igényeit, véleményüket?

A horgászok létszámának ugrásszerű növekedésében jelentős szerepe van a 2013-ban megalkotott jogszabályoknak, amelyek megfelelő keretet biztosítottak a hazai halgazdálkodáshoz, a halállomány fenntartható hasznosításához, fejlesztéséhez. A horgászok elvárásai stratégiai partnerünkön, hazánk legnagyobb civil szervezetén, a MOHOSZ-on keresztül jutnak el hozzánk. E hatékony együttműködés keretében végezzük az érintett jogszabályok folyamatos finomhangolását, a horgászok aktuális igényeinek figyelembevételével. A MOHOSZ egyúttal állami közfeladatot ellátó civil szervezetként is aktívan részt vesz a horgászat hazai szervezésében, amelyhez a kormány minden évben jelentős, idén 2 milliárd forintot meghaladó forrást biztosít.

(Fotó: Nógrád Megyei Hírlap)

Mennyit fejlődött ez a terület az elmúlt 2-3 évben?

A halgazdálkodási vízterületeket többnyire civil szervezetek hasznosítják, jellemzően kevés tőkével. A halasítások mellett az egyéb feladatok – a halőrzés, az adminisztráció és ügyvitel, a horgászvizsgáztatás és egyéb kiegészítő szolgáltatások biztosítása – jelentős beruházást igényelnek. Ráadásul itt meglehetősen hosszú a megtérülési idő. Ehhez évek óta jelentős összeget biztosít a kormányzat. 2014 óta ezekből a forrásokból – amelyek az elmúlt esztendőig összességében meghaladták az 5,5 milliárd forintot – minden évben jut a halőrzés fejlesztésére, a természetes ívóhelyek megőrzésére, az őshonos halállományt veszélyeztető állatfajok, elsősorban a kárókatona gyérítésére, valamint a horgászturizmus
fejlesztésére. Emellett megkezdődött a horgászat adminisztratív hátterének digitalizációja, ami számos kényelmi funkcióval szolgálja majd a horgászokat és új, hasznos eszközöket biztosít a halgazdálkodóknak is.

A Halak napja alkalmából kérdezem: szereti a halat? Mi a kedvence?

A Halak napja arra hívja fel a figyelmet, hogy a hal fontos szerepet tölt be az életünkben, táplálkozásunkban, tradícióinkban. A jeles nap célja továbbá, hogy népszerűsítse a hal fenntartható hasznosítását a halgazdálkodók körében. A hal hagyományosan ünnepi étel, kiváltképp karácsonykor fő fogás a magyar családok asztalán. A kedvencem a haltepertő, de a Mosoni-Duna, a Szigetköz iránti rajongásom miatt a hungarikum dunai halászlé is a leginkább kedvelt ételeim közé tartozik. A rendkívül egészséges, változatos ízvilágú halételekben éppen az a legnagyszerűbb, hogy számtalan módon el lehet készíteni.

Hatott-e és ha igen, hogyan a járványhelyzet a haltenyésztésre és halfogyasztásra?

A 2020-as statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre, egyelőre csak a hazai termelők haleladásaiból tudunk következtetni. Őket is érintette a járvány, főleg a határok lezárása, valamint a szállodák és éttermek leállása. Sok termelő nyújt a haltermelésen kívül egyéb szolgáltatásokat: szállást, vendéglátást, számukra e bevételek kiesése további veszteség. Tavaly tavasszal nagy mennyiségű eladatlan hal ragadt bent a termelőknél, amit az Agrárminisztérium 800 millió forintos támogatásával és a MOHOSZ hatékony logisztikai közreműködésével sikerült telepítési célra felhasználni. Részben a kormányzati munkahelyfenntartó támogatásoknak, részben a hazai értékesítési csatornák és az exportpiacok nyári-őszi újraindulásának köszönhetően a haltermelési ágazat viszonylag jól átvészelte a 2020-as évet.

Rengetegen választják a horgászást kikapcsolódásnak (Fotó: Váradi Béla)

A magyarok köztudomásúan kevés halat fogyasztanak. Hogyan népszerűsítik a halfogyasztást, különösen a magyar halét?

Az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás lassan, de folyamatosan nő. Az Agrárminisztérium célja, hogy ez tovább folytatódjon, és minél több magyar hal kerüljön a családok asztalára. A magyar kormány és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap társfinanszírozásával megvalósuló „Kapj rá!” kampány célja a hazai halfogyasztás növelése. A hétéves program azt tűzte ki célul, hogy az 5,7 kg/fő éves átlagos halfogyasztást 20 százalékkal növeljük. Négy év alatt a kitűzött cél közelébe értünk, a halfogyasztás 18 százalékkal, 6,7 kg fölé emelkedett. Hazánkban a legnagyobb mennyiségben termelt halfajta a ponty, ebből 2019-ben több mint 11 ezer tonnát értékesítettek a termelők. A második legnépszerűbb halfajunk az afrikai harcsa, ebből összességében több mint háromezer tonnát vásároltak feldolgozott, konyhakész formában a fogyasztók.

Milyen teendők, kormányzati tervek vannak a haltenyésztés és a horgászat szabályozásával kapcsolatban?

A halgazdálkodási ágazati törvényt még tavaly decemberben, kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeleteit pedig most, a tavasz beköszöntével sikerrel módosítottuk. Így minden szükséges elemet az aktuális horgász- és halgazdálkodói igényekhez alakítottunk. Folyamatban van a haltermelés szabályairól szóló miniszteri rendelet véglegesítése, amely terveink szerint hamarosan hatályba is lép. Emellett fontos aktuális feladatunk a 2021-2027-es időszakra szóló Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv (NAS) és az új halgazdálkodási operatív program (MAHOP Plusz) véglegesítése, hogy minél előbb megjelenhessenek az ágazatot támogató pályázati felhívások.

Kapj rá!

A Kapj rá! Kampány célja, hogy növekedjen a hazai halfogyasztás. Webfelületén, a www.kapjra.hu, oldalon tájékoztató anyagokat, receptgyűjteményeket és konyhatechnológiai információkat is találnak a látogatók. A kampány hatékonysági vizsgálata is megmutatta, hogy egyre többen választják az édesvízi halfajtákat, amiben segítséget nyújtanak a konyhatechnológiákat bemutató kisfilmek és a receptek.