Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója értésre adta: személyesen hozta meg a döntést arról, hogy a világszervezet kiadja a fenti nyilatkozatot, annak ellenére, hogy a kérdésben nem volt egyetértés a WHO vészhelyzeti bizottságának tagjai között. Ez volt az első alkalom, hogy az ENSZ egészségügyi szervezetének vezetője ilyen döntésre kényszerült – tette hozzá a nemzetközi sajtó.

Egy betegség „olyan fellángolásának vagyunk tanúi, amely világszerte gyorsan terjed olyan új fertőzési módokon keresztül, amelyekről még túl keveset tudunk, és kimerítik a nemzetközi egészségügyi szabályozás kritériumait. Tisztában vagyok vele, hogy nem volt könnyű vagy egyértelmű döntés, és a (bizottság) tagjai igen eltérő nézeteket képviselnek a kérdésben” – tette hozzá Gebrejeszusz.

Habár a majomhimlő már évtizedek óta jelen van Közép- és Nyugat-Afrika egyes részein, eddig nem okozott nagyobb járványt az afrikai földrészen kívül. A hatóságok csak idén májusban figyeltek fel az európai, észak-amerikai és ázsiai fertőzési hullámokra.

A globális közegészségügyi vészhelyzet kihirdetése azt jelenti, hogy a fertőzés más országokra is átterjedhet, ezért összehangolt nemzetközi válaszlépéseket igényel.
A WHO korábban a koronavírus-járvány 2019-es, a latin-amerikai zikavírusjárvány 2016-os és a nyugat-afrikai ebolajárvány 2014-es kitörését követően, valamint a poliovírus okozta gyermekbénulás ellen jelenleg is folyó küzdelem miatt hirdetett globális vészhelyzetet.

A WHO hivatalos veszélyhelyzeti nyilatkozatának célja, hogy világszerte felkeltse a közvélemény figyelmét a probléma iránt, és további nemzetközi pénzügyi forrásokat biztosítson a terjedő fertőzés kezeléséhez.

A múltbeli hasonló nyilatkozatok azonban vegyes eredménnyel jártak, mert az ENSZ egészségügyi világszervezetének nincs hatalma a gyakorlatban is rábírni az országokat a közös cselekvésre.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) adatai szerint május óta több mint 16 ezer majomhimlős esetet regisztráltak 74 országban. Halálos kimenetelű fertőzést viszont csak Afrikából jelentettek, ahol a vírus egy veszélyesebb változata terjed, elsősorban Nigériában és Kongóban.

Dr. Rosamund Lewis, a WHO vezető majomhimlő-szakértő orvosa ezen a héten úgy nyilatkozott: az Afrikán kívüli majomhimlős esetek 99 százaléka férfiaknál fordul elő, ezen belül pedig 98 százalékban olyanoknál, akik más férfiakkal létesítettek szexuális kapcsolatot. Tedrosz Gebrejeszusz most óva intett bármely csoport megbélyegzésétől vagy hátrányos megkülönböztetésétől, és hangoztatta, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek az egészség mellett az emberi jogokat és méltóságot is védik.