Sándor Gyula, a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. vezérigazgatója, az Országos Magyar Vadászkamara kinológiai szakbizottságának elnöke elmondta: a kilenc magyar kutyafajta egyike a rövidszőrű magyar vizsla, ami világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla.

Hozzátette: a magyar vizsla vadászkutya, a vadászat nem maradhat el az eb életéből, fontos a tenyésztésben és a tartásában is, mivel „ízig vérig” vadászkutyáról van szó. Ez a fajta rendkívül emberközpontú, 24 órában az embert, a gazdáját figyeli, miközben az eredményes vadászathoz az is kell, hogy folyamatosan együttműködjön a gazdával.

Kitért arra, hogy a vizsla mindenes vadászkutya, a vadászat minden ágában tudja segíteni a vadászt. Lövés előtt, lövés után tud keresni, erdőn, vízen, mezőn, mindenhol univerzális társról van szó. A nemzetközi vizsla főversenyt a világkiállításon rendezték meg vasárnap – ismertette.

Papp László tenyésztő arról beszélt, hogy a drótszőrű magyar vizslát az 1930-as években kezdték el tenyészteni, de csak 1966-ban fogadták el hivatalos fajtának. A rövidszőrű magyar vizsla régebbi fajta. A drótszőrű társa masszívabb felépítésű és nyugodtabb, mint a rövidszőrűek. A drótszőrűek előnye, hogy jobban bírják a hideget, kevésbé sérülékenyek, további előnyük, hogy alkalmazkodóak, értelmesek és gyorsan tanulnak – sorolta.

Zeitler Ágnes mestertenyésztő szerint a magyar vizsla tökéletes társ is egyben, kutyáival sokat versenyez, és vadászik, minden más hobbi háttérbe szorult.

Sándor Gyula elmondta: az ötven évvel ezelőtti 1971-es vadászati világkiállításon rendezték az első vizslás főversenyt. Az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás keretében Soponyán rendezett nemzetközi vizsla főversenyt vasárnap magyar kutya nyerte.