A szűnni nem akaró sivatagi időjárás mindenkire hatással van. Gondoljunk csak bele, mennyire rosszul érezzük magunkat, amikor a klimatizált irodából kimegyünk és megcsap minket a meleg, vagy beülünk a felforrósodott autóba. Az állatok közül leginkább a madarak nem bírják a folyamatos 40 fokot – ahogyan a Metropol korábban megírta –, egyre több a tetem a városban, miután nem jutnak vízhez. Most egy újabb víznyerőhelyet vesztettek az óbudai Aranyhegyi-patak kiszáradásával.
„Ma már sem a Nánási úti híd alatt, sem a torkolatnál nem volt víz a mederben” – szúrta ki Doroszlai Dénes olvasónk.
Így néz ki most a patak medre Fotó: Facebook/Doroszlai Dénes
23 kilométer hosszú patak lett az enyészeté
A Pilisben eredő és a Dunába torkoló, csaknem 23 km hosszú patak vízszintje egyre alacsonyabb volt, most jutott el arra a pontra, hogy kijelenthessük: teljesen kiszáradt. A patak egyik ága két másik, kisebb víztározót táplált, a Házirétit és a Határrétit, amik horgásztóként funkcionálnak. „Nyilván ezeknél is csökken a vízszint, és valószínűleg a halak védelmében visszatartják azt a csekély vízhozamot, ami ebben a nagy szárazságban érkezik (ha egyáltalán érkezik) a tavakba” – írta Dénes. Egész hihetetlen elképzelni, hogy egy hónapja még sodrása volt, szinte hömpölygött a Aranyhegyi-patak vize.
Víz egy csepp se Fotó: Facebook/Doroszlai Dénes
Elszomorítja az óbudaikat a patak kiszáradása
A városrész több lakóját mélyen érinti a patak elpárolgása. Sokak szerint a szakemberek visszafogják a vizet, hogy a két víztározó élővilága fent tudjon maradni, hisz a hőségtől azoknak a vízszintje is folyamatosan csökken, pedig Solymáron is már csak porzik a patak medre, nem csak a fővárosi kerületekben.
Teljesen sokkolta a lakóközösséget a kiszáradt patak Fotó: Facebook
Az Aranyhegyi-patak régen nagy sebességgel zajlott, de akkoriban sok zápor volt
Az Aranyhegyi-patak története több száz évre nyúlik vissza. A forrása a Pilisben van és az 1950-es évekig, a betelepedésekig a vize tiszta volt. A világháború, illetve az új hidak építése után egyébként áthelyezték a medrét is. Ekkor jött létre a kibetonozott szakasz, ami Óbudán is fut.
Egy 1826 táján született részletes leírásból az is kiderül, hogy a patak az állatok kedvelt ivóhelye, a sodrása erős, a vize pedig bő volt. Akkor még gyakorlatilag érintetlen volt a patak útja és környezete.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
