A közösségi média térhódításával párhuzamosan egyre több olyan kutatás született, amelyek szerint ezeknek az oldalaknak, alkalmazásoknak különböző káros hatásaik is vannak a kapcsolatok fenntartása és a közösségkovácsolás mellett: romlik az önképünk, a gyerekek agya lassabban fejlődik, a barátságok kiürülnek – hogy csak néhányat említsünk az eredmények közül. Most azonban a Harvard Egyetem az idősebb korosztályt figyelte meg, és elkeserítő felfedezéseket tettek – számolt be a Daily Mail.

Az 50 év felettiek körében lényegesen nagyobb a depresszióra való hajlam, ha használják a közösségi oldalak valamelyikét – állapították meg a kutatók. A helyzet még rosszabb, ha a tinédzser korosztály körében legnépszerűbb oldalakra, úgymint a TikTokra vagy a Snapchatre regisztrálnak, de a Facebook is felfért a dobogóra a depressziót kiváltók versenyében. A kutatók 5400 amerikai felnőttet vizsgáltak: átlagéletkoruk 56 év volt, és előbb 2020 májusában, majd egy évvel később kellett választ adniuk egy kilenc kérdésből álló, a mentális egészségüket vizsgáló kérdőívre.

 

Fotó: Pixabay

Roy Perlis professzor, a kutatás vezetője arról számolt be, hogy a Facebookot, TikTokot vagy Snapchatet használó középkorúak depresszióra utaló tünetekről számoltak be az ismétlő kérdőív kitöltése során – igaz, azt a szakértők sem tudták kizárni, hogy egyes megkérdezettek esetében a közösségi oldalak használatát épp a depresszió elől való menekülés indokolta. A helyzetet még tovább súlyosbította, hogy a felmérés a koronavírus alatt készült, amikor az emberek a bezártság miatt még inkább hajlamosak voltak a magukba fordulásra.

A kutatásból kiderült, hogy egy év alatt a megkérdezettek 9 százalékánál jelentkeztek olyan súlyos depressziós tünetek, amelyek már orvosi beavatkozást tettek indokolttá. Az átfogó eredmények alapján a depressziós tendencia leginkább a Snapchatre rendszeresen belépő 50+ korosztály esetében volt tetten érhető, de már a 35 évnél idősebbeknél is erre utaltak a jelek, majd ezt követte a TikTok és a Facebook kettőse. A Snapchatet használó középkorúak kétszer akkora eséllyel válnak depresszióssá, mint a fotómegosztó oldalra nem regisztrált kortársaik. A Facebook esetében ez a korhatár már egészen 35 évig csúszott vissza.

Az eredmények még annyira frissek, hogy az okokat illetően a kutatók nem mernek kőbe vésett válaszokat adni, de a magyarázatot szerintük a közösségi oldalakon sugallt hamis képek kiváltotta reakciókban kell keresni. Ha a felhasználók azt látják, hogy a korosztályuk tagjai sokkal jobban, vagy merőben máshogy élik az életüket, úgy érzik, kilógnak a sorból, és ez elkeseríti őket. A generációs különbségek is megjelenhetnek, hiszen a TikTokot és a Snapchatet elsősorban a tinédzserek és a fiatal felnőttek használják – az ő tartalmaikat nézegetve az idősebb felhasználók öregnek érezhetik magukat, és azt hihetik, az ő fiatalkoruk unalmas és szürke volt. Ha pedig azt látjuk, hogy a korosztályunk luxusnyaralásokra jár, miközben mi még egy vidéki apartmanba sem jutunk el, sokkal kevesebbnek és sikertelenebbnek érezzük magunkat. Perlis szerint már önmagában az a trend, hogy egyesek egyre gyakrabban használják ezeket az alkalmazásokat, arról árulkodik, hogy hajlamosabbak a depresszióra, hiszen kevesebb a való életben a kötődésük. Az idősebb korosztály esetében pedig még nagyobb ennek a veszélynek való kitettség, hiszen sokan a hétköznapjaikban is magányosak.