Megfejtették a kutatók: ezért szenvedünk az extrém hőségtől

Négyszer gyorsabban növekednek a hőhullámok Európában, mint a világ bármely más táján – ezt állapították meg klímakutatók egy friss tanulmányban. Ráadásul mi magyarok még jobb helyzetben is vagyunk, ugyanis az extrém hőség elsősorban a kontinens nyugati részét, Spanyolországot, Portugáliát, Franciaországot és az Egyesült Királyságot sújtja – írja a Bloomberg.

A forró hőhullámok hátterében a sugáráramlás nevezetű jelenség kettéválása áll, amelynek erejét a klímaváltozás csak tovább fokozza. A sugáráramlásokból egy-egy jut mindkét féltekére, ezek olyan gyorsan mozgó szélsávok, amelyek 5-10 kilométerrel a földfelszín felett vonulnak végig, és akkor keletkeznek, mikor az északi és déli pólusról érkező hideg levegő összeütközik a trópusok forróságával – többek között ezek felelősek a viharok, esőzések és aszályok kialakulásáért.

A Potsdami Klímahatásokat Vizsgáló Intézet megfigyelései azt mutatják, hogy az elmúlt 42 évben Nyugat-Európában négyszer gyakrabban mértek extrém magas hőmérsékelteket, mint korábban, és a tanulmány szerzői szerint ennek hátterében a sugáráramlások hasadása áll – továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy ez a tendencia csak folytatódni fog.

„A kettős áramlásokat számtalan tényező kiválthatja, beleértve az atmoszféra kaotikus változékonyságát. Nyáron a szárazföldi és óceáni hőmérsékletek közötti, növekvő különbség kedvez a kettős áramlások fennmaradásának” – közölte Dim Coumou, a tanulmány társszerzője.

A kutatók úgy találták, hogy a sugáráramlások közti hasadások tovább tartanak, és ez magyarázatot ad a növekvő hőhullámokra is. A vizsgálatba az idei nyár extrém melege még nem is szerepelt, ugyanis a kutatócsoport az elmúlt 42 év júliusi és augusztusi napi éghajlati eredményeit vette górcső alá, és az is kiviláglott, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése csak tovább rontott a helyzeten.

A tanulmány szerzői további vizsgálatokat terveznek, hogy jobban megértsék az összefüggéseket, véleményük szerint ugyanis a jelenlegi klímamodellek rendre alábecsülik az extrém időjárási jelenségek veszélyét.