Orbán Viktor: Forró nyár elé nézünk...

Fontos és megnyugtató bejegyzést tett közzé Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke július 2-án, szerda délelőtt a Facebook-oldalán. 

Forró nyár elé nézünk, de az előkészületeket időben megkezdtük. Májusban alakult meg az aszályvédelmi operatív törzs, ma reggel meghallgattam a jelentésüket. A májusi esős időszakot felhasználva ezer ember dolgozott azon, hogy – eddig – egyharmadnyi Balaton vizét tároljuk és eljuttassuk az aszállyal sújtott területekre. Brüsszel persze megtámadta a magyar kormányt, amiért ingyen adja a vizet a magyar gazdáknak. Nem engedünk a nyomásnak, nem hagyjuk magunkat, ezért a vizet a gazdáknak továbbra is ingyen fogjuk adni, bármit is gondol erről Brüsszel. A munkát folytatjuk, a kormány nemcsak nyáron, ősszel is folytatja a vízpótlási munkákat az aszállyal sújtott területeken. Nekünk Magyarország az első!

– írta a miniszterelnök.

A kormány ingyenesen biztosítja a gazdák számára az öntözővizet azzal, hogy mintegy 10 milliárd forintnyi összegben átvállalja a vízdíj árának megfizetését a gazdálkodóktól – mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás okozta kihívás következményeit minden erővel mérsékelni kell, és az összes lehetséges eszközt fel kell használni ahhoz, hogy víz jusson a tájba. A szárazsággal egész Európa küzd, a Tisza medrébe 60 százalékkal, a Dunáéba 40 százalékkal kevesebb víz érkezik, és nincs kizárólagos válasz a vízhiányra, mindenütt egyedi megoldásokat kell kidolgozni – tette hozzá.

„A vízhiányos térségekben a gazdálkodókkal és a vízügyi szakemberekkel együttműködve sürgősen meg kell találni a legjobb megoldásokat, de Magyarországról ma már nem folyik ki több víz, mint amennyi beérkezik” – hangsúlyozta.

Elmondta: az előrejelzések szerint az idei lesz Európa legforróbb nyara, a kormány ezért megelőzésképp létrehozta az aszályvédelmi operatív törzset, és forrásokat csoportosított át annak érdekében, hogy minden csatorna újra tele legyen, amiben valaha víz volt. A feltöltés teljes erővel zajlik, és bár az idei kilátásokat egyelőre nehéz megbecsülni, a tavaszi kalászosok rendben fejlődtek, termésátlagaik jók, a napraforgó is tartja magát, a kukorica viszont már sérült. Esőre nagy szükség lenne, a hét második felében a hidegfront épp jókor jött, és talán a következő hét végén is érkezhet csapadék.

Kiemelte: a mezőgazdaság vízhiánya miatt a kormány most 10 milliárd forint értékben átvállalja a vízdíjat a gazdáktól, további 4,7 milliárd forintot pedig ereszek, zsilipek, szivattyúk javítására különített el.

Nagy István elmondása szerint az elmúlt 3 évben kétszeresére nőtt az öntözött területek nagysága, jelenleg 150 ezer hektár. A gazdák 176 milliárd forintot kaptak infrastruktúracserére, 65 milliárd forint értékű pályázat jelenleg is nyitva áll előttük. A gazdálkodói közösségek 104 ezer hektárt öntöznek.

A miniszter rámutatott: a beruházásokra elkülönített források lehetővé tették, hogy ideiglenes tározók véglegessé alakuljanak át, és 259 kilométernyi csatorna kotrása befejeződhessen. Magyarország ma már 3 milliárd köbmétert tud tárolni, vagyis a Balaton vízmennyiségének a másfélszeresét. A szemléletváltást törvényi eszközök is erősítik, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény kimondta, hogy az öntözés közérdek, a belvíz pedig már nem ellenség, mint régen, jár hozzá területalapú támogatás – mondta Nagy István.

A vizes élőhelyek létrehozásához, agroerdészeti beruházásokhoz, mezővédő erdősávok telepítéséhez ugyancsak lehet forrásokat igényelni. Számos termelő a gazdaságos művelésre kevésbé alkalmas földjét fölajánlotta vizes területnek, ami azt mutatja, hogy a gazdatársadalom elkötelezett a természetes, hosszú távra szóló megoldások iránt – tette hozzá.

A tárcavezető bejelentette, hogy a kormány komplex, nagy volumenű beruházásokat is tervez.

Javítani kell például a Duna–Tisza közi homokhátság vízhiányos állapotán, ami majdnem 12 ezer négyzetkilométert és 800 ezer embert érint. A Duna menti síkság vízpótlása a Duna-völgyi-főcsatorna térségében 1500 hektárnyi területen valósul meg árasztásokkal, csatornarekonstrukciókkal, új duzzasztókkal. A homokhátsági szikes tavak vízpótlását 20 kilométeres vezeték és több duzzasztómű fogja biztosítani, a Homokhátság déli részét több nyomócső és szivattyútelep látja majd el.

Ezek a beruházások a mezőgazdaságon túl a természetes élőhelyek helyreállítását is segítik, javítják a mikroklímát, növelik a vidék megtartó erejét. Ezek az intézkedések jól mutatják, hogyan fordítja a kormány a vízgazdálkodást védelmi jellegű kárenyhítésből stratégiai fejlesztéssé – fogalmazott Nagy István.

Csak az összefogás vezet sikerre a vízhiány és felmelegedés elleni küzdelemben – jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn Csépa határában, a Tisza partján kialakított ideiglenes vízkivételi műnél.

Hubai Imre elmondta: a Gyova–Mámai Holt-Tisza ökológiai vízpótlása 45 napja tart a kormány támogatásával, több térség, település és szervezet összegfogásának eredményeként. Ide mintegy 1,5-2 millió köbméternyi plusz vízkészletet juttatnak, immár a folyó alacsony vízszintje miatt 3 szivattyú munkába állításával. Ilyen együttműködésekre a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a felmelegedés, valamint a vízhiány elleni küzdelemben – tette hozzá.

Rámutatott: a táj ökológiai vízpótlására, a víz tározására Magyarországnak be kell rendezkednie a jövőben, tehát nem egynyaras intézkedéssorozatot indított a kormány az aszályveszélyhelyzet kihirdetése óta. Ezek a gazdálkodókat is segítik, akik az elmúlt években mintegy 170 milliárd forint értékű pályázati forrás használhattak fel öntözésfejlesztésre, ami a klímaváltozásra történő felkészülést is szolgálta – emlékeztetett.

Szavai szerint fontos megtanulni az alkalmazkodást, és felhasználni akár a történelmi időtávlatokból származó jó gyakorlatokat. Magyarországon komoly múltja és hagyománya van a vízgazdálkodásnak, ám amíg a folyószabályozások idején még csak az ár- és belvizek elleni védelem volt a szempont, addig mára a víz megtartásának igénye is megkerülhetetlenül azzá vált – fogalmazott.

Kifejtette: komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az apadó készletek ellenére megfelelő mennyiségű és minőségű víz jusson a lakosságnak, a mezőgazdaságnak, az iparnak, a jóléti és rekreációs szolgáltatásokat nyújtó horgásztavaknak, erdőknek, természetvédelmi területeknek egyaránt.

A kormány jó úton járt, amikor időben felismerve az aszály előjeleit, döntött mintegy 4,7 milliárd forint átcsoportosításáról, melyből a Vizet a tájba program részeként 220 beavatkozást hajtanak végre a vízügyi igazgatóságok szakemberei – húzta alá az államtitkár.

Ugyanakkor a jövőben nélkülözhetetlen lesz a társadalom, az önkormányzatok, az országgyűlési képviselők, a gazdasági szereplők és minden érintett összefogása annak érdekében, hogy hosszú távú megoldásokkal lehessen fenntarthatóvá tenni hazánk vízgazdálkodását és aszály elleni védekezését – hangsúlyozta.

Jelezte: a Közép-Tisza-völgy számára ez kiemelt jelentőségű, miután ott a talajok nagy részét a folyószabályozást megelőzően a Tisza tette termővé. Ráadásul a néhány százmillió köbméternyi öntözési vízigénynél az ökológiai vízigény lényegesen magasabb, évente 3-5 milliárd köbmétert tesz ki – jegyezte meg.

Ma a legfőbb cél a lehető legtöbb vizet visszajuttatni a tájba, melyhez a világviszonylatban is elismert magyar vízügyi szakma mérnöki munkájára, valamint rendkívüli építőipari és gépészeti kapacitások igénybevételére van szükség – összegzett Hubai Imre.

Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója a helyszínen arról beszélt: a holtágfeltöltési program részeként 5 holtágba juttatnak többletvizet, melyből négynél már befejezték a munkát. A 12 kilométer hosszú, közel 100 hektáros Gyova–Mámai Holt-Tisza vízpótlása még tart, ebbe másodpercenként közel 500 liternyi folyóvizet szivattyúznak át. A műveletet azonban nehezíti a Tisza rendkívül alacsony vízállása, mely a napokban várhatóan eléri a valaha mért legkisebb szintjét.