Botrány: Újbuda enged letarolni egy erdőt, hogy 270 lakásos lakópark épüljön helyette

A lakossági tiltakozás ellenére a DK vezette önkormányzat egy ingatlanfejlesztő érdekeit képviseli az újbudaiak szerint. A testület ugyanis arról döntött, hogy 270 lakásos lakópark épüljön Madárhegyen, ahol egyébként 17 védett madárfaj él, és a kerület legnagyobb egybefüggő zöldterülete.



Megosztás
Szerző: E. ZS.
Létrehozva: 2024.08.01.
Újbuda erdő Madárhegy Hosszúrét botrány

Óriási botrány van kialakulóban Újbudán, a DK vezette önkormányzat összességében többhektárnyi erdőt enged kiirtani, hogy egy beruházó 270 lakásos társasházat építsen a madárhegyi Hosszúréten. Erről született döntés szerdán a testületi ülésen. A környékbeliek az első perctől fogva tiltakoznak, petíciót indítottak, amelyet eddig csaknem 5 ezren írtak alá a beruházás megakadályozásának szándékával. Úgy tűnik, a László Imre vezette baloldali testületet ez nem érdekli, szerintük az önkormányzat jó megállapodást kötött.

Népszerű kirándulóhely Madárhegy, illetve Hosszúrét Fotó: R. P.

Az újbudaiak kedvenc családi kirándulóhelyét és a kerület legnagyobb egybefüggő zöldterületét 2007-ben a Demszky Gábor vezette főváros adta el „aprópénzért” egy magántulajdonosnak. A magántulajdonos nem kerítette el a papíron építési területnek számító, valójában erdőrészt, így a környékbeliek népszerű kirándulóparadicsoma maradt. Április óta azonban teljesen elszabadultak az indulatok, akkor tudta meg a környék, hogy lakópark épül a Madárhegyen, a Gazdagrét alatti Hosszúréten. A lakosság azonnal petíciót indított, az erdő kiirtása ellen küzdők rémálma mégis beteljesedni látszik, hiszen a baloldali többségű testület a napokban döntött a 270 lakás építését lehetővé tevő építészi szabályzat módosításáról.

„László Imre és a beruházó 2023-ban írt alá együttműködési megállapodást több projektre, köztük a Hosszúrét beépítésére is” – kezdte a Metropolnak Bodainé Klotz Adrienn. A petíció indítója arról tájékoztatott, hogy a terület jogilag nem számít erdőnek, holott 26 madárfajból 17 védett Madárhegyen. Emiatt is volt drámai élmény, amikor Adrienn szemtanúja volt egy illegális tarolásnak, amelyet a beruházó cég végzett, mint számára kiderült, engedély nélkül.

Amikor idén áprilisban a választásokon induló pártok elkezdtek támogatói aláírásokat gyűjteni, megkerestük a képviselőjelöltjeiket, és a petíciónkat kivétel nélkül mindenki aláírta. Ehhez képest, május 10-én (a fák és madarak világnapján, amikor Karácsony Gergely éppen azzal kampányolt, hogy több fa nem lesz kiirtva Budapesten) kivonult két láncfűrésszel és más eszközökkel tarolni a beruházó. Én éppen ott voltam, a fészkekkel együtt darálták be a fákat, eltüntették a nyomokat. Mi azonnal hívtuk a rendőrséget, és akkor derült ki, hogy nem  csak építési engedélyük nincs, de úgy végezték a pusztítást, hogy fakivágásra sem volt engedélyük

– mondta, hozzátéve: „Ez az egész borzasztó élmény volt, a madárszülők még napokig ott keringtek a helyszínen, keresték a bedarált fiókákat”.

Újbuda környezetvédelmi osztálya az eset után vizsgálatot folytatott, amelyet le is zárt. De Bodainé szerint, semmilyen információt nem adnak ki számukra, pedig éppen az ő, illetve az ott élők feljelentései alapján indult el a vizsgálat.

17-féle védett madárfaj él Madárhegyen Fotó: R. P.

Újbuda önkormányzata a helyiek szerint saját klímastratégiájával is szembemegy akkor, amikor az erdő kiirtását támogatja a helyi építési szabályzat módosításával azért, hogy helyette a „századik” 270 lakásos lakópark megépülhessen a Gazdagrét alatti Hosszúréten. Ráadásul a korábbi szabályzatot maga a testület fogadta el, ez azért érdekes, mert ez arról is szól, hogy Újbuda infrastruktúrája elmaradott. Mint ahogyan korábban megírtuk, a beépítéseket általában nem követték az azokhoz megkívánt infrastrukturális fejlesztések. Magyarul, el sem bírja a környék a gombamód megszaporodott lakóparkok és társasházak kiszolgálását. Kevésnek bizonyul a többi között az egészségügyi vagy óvodai ellátás, de mondhatnánk a parkolóhelyeket is.

Mindez abból is fakad, hogy az elmúlt években a László Imre fémjelezte DK-s többségű testület rengeteg területet, ingatlant értékesített, amit viszont nem követett a lakosság számára fontos kiszolgáló fejlesztés. Így a kerületben élők és azok autóinak száma úgy növekedett, hogy ráterhelődött a meglévő ellátásokra, azaz a korábbi lakosságra. Ennek ellenére is úgy döntött a baloldali testület, hogy újabb 270 lakásos lakópark szükséges az erdő helyére, ahol körülbelül ezer új lakóra lehet majd számítani.

Tragikus, hogy pár ingatlan fontosabb az önkormányzatnak, mint a gyermekeink egészsége. Ami nagyon szomorú még, hogy az érintett rész pont a szívét adja ki az erdőnek” – jegyezte meg felháborodva Bodainé Klotz Adrienn.

A baloldali testület elégedett a döntésével

Míg a civilek zsigerből tiltakoznak bármilyen beruházás ellen, amely miatt állatok és fák pusztulnak el, addig a László Imre polgármester vezette baloldal elégedett a beruházóval folytatott megegyezéssel. A testületi ülésen azzal érveltek a felháborodott civilek irányába, hogy az addig tervezett 365 lakásról alkudták le 270 lakás megépítésére a beruházást. Mint mondták, az önkormányzat mozgástere korlátozott, miután a terület magántulajdonban van. A kerületnek ebben az esetben csak a beépítés mértékére és a terhelésére van ráhatása. Ehhez pedig két fél kell, a Hosszúrét ügyében sikeres megegyezés született. Ezt követően az Országos Építési Tervtanács bírálja majd a beruházó tervét építési szempontból, illetve építésügyi szempontból a kormányhivatal építési hatósága. A civilek szerint azonban az önkormányzat rosszul tárgyalt, a beruházást pedig más módon is meg lehetne akadályozni, ha azt a DK-s vezetés akarná.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás