Elvágták egy újszülött köldökzsinórját, majd kidobták a második emeleti ablakból
A csecsemő már a zuhanás előtt életét vesztette.
A harcok fokozódnak: ez várható az orosz–ukrán háborúban a nyáron
A magyar emberek a békére szavaztak a választáson.
Szakértők szerint a nyár nem fog előrelépést hozni az orosz–ukrán háború terén, sőt a harcok még fokozódni is fognak.
Az elmúlt hónapokban sok olyan esemény történt, amelyből arra lehet következni, hogy a nyári hónapokban intenzívebb összecsapások várhatók. A Ripost sorra vette azokat a múlt- és jövőbeli eseményeket, amelyek nagy valószínűséggel hatással lesznek a háborúra.
Amerikai elnökválasztás
Novemberben elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, ahol Joe Biden jelenlegi és Donald Trump egykori elnök mérkőzik meg egymással. Míg a demokrata Biden tovább támogatná a fegyveres konfliktust, addig Donald Trump olyan gyorsan vetne véget neki, ahogy csak lehet. A tét tehát nem kicsi.
Korábban egy exkluzív interjú során Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő beszélt a Ripostnak arról, hogy a béke abban a percben lehetséges, hogy megállapodik egymással Moszkva és Washington, a béke lehetséges Kijev feje fölött is.
„Az én megítélésem szerint akkor lehet béke, ha Donald Trumpot megválasztják”
– nyilatkozta a biztonságpolitikai szakértő, majd hozzátette:
Az új amerikai elnököt 2025. január 20-án iktatják be Washingtonban. Donald Trump kerek-perec bejelentette, hogy győzelme esetén közölni fogja Ukrajnával, hogy mi a feladata. Ha azt nem teljesíti, akkor nem kap több amerikai támogatást, és összeomlik. Jelenleg ott tartunk, hogy Ukrajna nyugati támogatás nélkül órákig vagy maximum napokig tudna működni. Trump azt is közölte, hogy ezt követően tárgyalni fog Vlagyimir Putyinnal, ami lehetővé tesz egy orosz–USA-megállapodást Ukrajna feje fölött.
Ez tehát azt jelentheti, hogy a háborús pszichózisban szenvedő jelenlegi amerikai elnöknek és a nyugati vezetőknek a nyáron mindent be kell vetniük, mert novembertől lehet, hogy új időszámítás kezdődik Amerikában.
Nyugati pénz és fegyverek
Csütörtökön vette kezdetét Olaszországban a G7-csúcs (az iparilag legfejlettebb demokratikus országok csoportja vezetőinek informális fóruma), ahol aláírták az Egyesült Államok és Ukrajna közötti kétoldalú biztonsági megállapodást. Joe Biden amerikai elnök az elsők között érkezett Dél-Itáliába. Útközben, az elnöki repülőgép fedélzetén sajtóbeszélgetést tartottak, amin elhangzott, hogy az amerikai és az ukrán elnök négyszemközt tárgyal majd Ukrajna jelenlegi és jövőbeli amerikai támogatásáról, ami erőteljes lesz. Az USA már elküldött egy újabb Patriot rakétarendszert. Washington célja, hogy az ukrán légvédelmet annyira megerősítse, ami képes ellenállni a külső agressziónak, ezáltal a béke megteremtésének alapja lehet.
A G7-ek vezetői abban is megállapodtak, hogy a több milliárd amerikai dollárnyi befagyasztott orosz vagyont Ukrajna pénzügyi támogatására fordítják. Ezen kívül az is súlyosbítja a helyzetet, hogy az Egyesült Államok és Németország is hozzájárult, hogy az ő általuk küldött fegyverekkel lőhessék az Oroszország területén található célpontokat.
Feltehetően a nyár folyamán ebből további komoly konfliktusok származhatnak.
Magyarország nem küld katonákat az ukrajnai misszióba
Szerdán délelőtt sajtótájékoztatót tartott Budapesten Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Ennek keretében tájékoztatták az embereket és a sajtó képviselőit a kétoldali tárgyalásukról.
A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg megállapította, hogy nagyon jó ismételten itt lenni Budapesten és a magyar miniszterelnökkel egyeztetni. Megköszönte, hogy fogadta őt Orbán Viktor. Megjegyezte, a találkozóra néhány nappal a NATO védelmi miniszterek brüsszeli heti találkozója előtt, és kevesebb mint egy hónappal egy szintén fontos washingtoni NATO-csúcs előtt került sor, amelyen az állam- és kormányfők fognak majd részt venni júliusban.
Magyarország mindig is egy nagyra becsült NATO-szövetséges volt ebben a 25 évben, az egyik multinacionális, többnemzetiségű harccsoportunkat vezetik, fontos katonai parancsnokságoknak adnak otthont
– jelentette ki Stoltenberg, majd kiemelte:
Orbán úr egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO-erőfeszítésekben, és én ezt az álláspontot elfogadom. És örülök annak, hogy a mai napon miniszterelnök úrral sikerült megállapodnunk arról, hogy Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől, magyar katonai személyek nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak ezekre föl
– jelentette ki. Orbán Viktor megerősítette: sem fegyvert, sem katonát nem küldünk Ukrajnába továbbra sem.
Top hírek
Brutális gyilkosság: négy holttestre bukkant a rendőrség a családi házban
A rendőrség információja szerint a gyilkos is meghalt.
Nincs meg a Tenerifén eltűnt fiú, két hét után mégis feladják a keresését
A tanuló rejtélyes körülmények között tűnt el egy buli után.
Hírlevél-feliratkozás
Hírlevél-feliratkozás
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.