Tiszta vizet öntünk a pohárba: itt van minden, amit tudnod kell mindenszentekről és halottak napjáról

Az október végére és november első napjaira eső ünnepeket sokan összekeverik egymással. Melyik nap mit ünneplünk pontosan? Mi köze a tökfaragásnak a mindenszentekhez és mikor szoktunk a temetőkbe menni gyertyát gyújtani? Sokan összekeverik ezeket az ünnepeket egymással, így most segítünk rendbe tenni, hogy melyik napon mit ünneplünk, mire is emlékezünk és mik a szokások ilyenkor.

Halottak napja vagy mindenszentek?

Ezt a két ünnepet keverik össze az emberek a legkönnyebben egymással, hiszen mindenszentek napján, azaz november 1-én szoktunk kilátogatni a temetőkbe elhunyt szeretteink sírjához és mécseseket gyújtani az ő emlékükre. Ilyenkor a katolikus és ortodox keresztény egyházak azon szentjeit ünnepeljük, akikről nem emlékezik meg név szerint a kalendárium. Na de akkor mit ünneplünk november 2-án, halottak napján, ha már előző nap értük gyújtottunk mécsest? 

Természetesen november 2-án, halottak napján szintén szokás gyertyát és mécsest gyújtani az elhunyt szeretteik emlékére, méghozzá annyit, ahány elhunyt családtagunk van. Az első képzavar tehát itt lép fel, ami miatt összekeverjük a két ünnepet. Ráadásul a mindenszentekkel való másik hasonlósága, hogy ez az ünnep is a katolikus egyházhoz kötődik, ekkor tartják a szenvedő egyház ünnepét. A halottak napját egyébként más felekezetek és a népi hagyomány is ünnepli már nagyon régóta. Az első ilyen ünnepet több mint 1000 éve tartották. 

Hogy jön ide a halloween és a tökfaragás? 

Október 31-én több ünnep is van egy napon, például ilyenkor van a reformáció emléknapja és az őszirózsás forradalom emléknapja is. Ennek ellenére ezzel a nappal a legtöbben egy angolszász, kelta eredetű ünnepet kötnek össze, azaz halloween éjszakáját. A halloween egy kelta eredetű, ősi ír ünnep, ami valaha a pogány kelta boszorkányok, szellemek és kísértetek ünnepe volt. Ez mosódott össze idővel a holtak tiszteletének ünnepével. Ezen a napon cukorrépából készült töklámpásokkal kiűzték a szellemeket a házakból, innen jön a tökfaragás hagyománya. A lámpásnak azonban volt egy másik funkciója is, méghozzá hogy segítsen a halott rokonok szellemének abban, hogy hazataláljanak a sötétben. Erre emlékezve faragnak sokan töklámpást ilyenkor és teszik ki a házak elé. 

A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben különféle álcázó maskarákat öltenek, mert ezzel akarják becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Innen jön tehát a jelmezes bulik hagyománya, ami már magával hozza az amerikai ünneplési szokásokat is a maga bohóságával és vidámságával.