Brüsszel úgy kért tőlünk pluszpénzt, hogy visszatartja a nekünk járó EU-s forrásokat

„Felül kell vizsgálni az uniós költségvetést!” – Ezekkel a szavakkal nyitotta meg az Európai Bizottság elnöke az uniós állam- és kormányfők legutóbbi csúcstalálkozóját egy hete Brüsszelben. A kétnapos tanácskozáson immár sokadszor is téma volt a bizottság sokat vitatott javaslata, vagyis, hogy az uniós testület a migráció, a bürokraták fizetésemelése, és az EU által felvett hitelek kamatainak finanszírozása mellett pluszpénzt vár a tagállamoktól az Ukrajnának szánt újabb 50 milliárd eurós keretre is.

„83 milliárd eurót adtunk eddig, most jöhet a következő 50 milliárdos lépés. Ukrajnának biztos támogatásra van szüksége” – mondta a csúcs után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, annak ellenére, hogy sajtóhírek szerint az ülésen ismét komoly kérdőjelek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az újabb támogatásra az unió honnan kerítene pénzt.

Brüsszel újabb 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, és ezt a pénzt a tagállamokkal akarja kifizettetni, Magyarországtól is pluszbefizetéseket kér – fogalmazott Menczer Tamás államtitkár a közösségi oldalán. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar emberek erről is elmondhatják majd véleményüket a nemzeti konzultációban. Emlékeztetett: Brüsszel úgy kért tőlünk pluszpénzt, hogy közben évek óta visszatartja a nekünk járó uniós forrásokat. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány nem hagyja, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba.

Brüsszel újabb 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, amit a tagállamokkal akar kifizettetni – erről is szó lesz a nemzeti konzultációban – hívta fel a figyelmet a Külügyminisztérium államtitkára szombaton a közösségi oldalán. Menczer Tamás hangsúlyozta:

Brüsszel több 10 milliárd euróból akar fegyvereket vásárolni Ukrajnának és az unió számítása szerint a szomszédunkban zajló háború még legalább négy évig fog tartani. Hozzátette: minden humanitárius módon segítjük a háború elől menekülőket, de Magyarország nem fogja hagyni, hogy belesodorják a háborúba.

„Mi ezt nem akarjuk, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk. Ráadásul Brüsszel úgy kér tőlünk pluszpénzt, hogy időközben és ezzel párhuzamosan évek óta visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Nagy kérdés, hogy a nekünk járó pénz megvan még, vagy már ez is Ukrajnában van” – magyarázta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára.

Az unió közben az eddig befagyasztott orosz pénzeket sem a tagállamoknak, hanem Ukrajnának csatornázhatná át – fogalmaz a Magyar Nemzet. A portál a csúcs után arról írt, hogy ez a terv már a készülő 12. szankciós csomagban is szerepelhet.

Brüsszel 12. szankciós csomagja komolytalan és ugyanolyan hatástalan lesz, mint az eddigiek – erről már a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára beszélt a közösségi oldalán.

Dömötör Csaba emlékeztetett: a korlátozások ellenére a nyugati államok továbbra is üzletelnek Oroszországgal, a nagyvállalatok ígéretük ellenére nem vonultak ki az orosz piacokról és az orosz energiahordozók kereskedelme is zavartalanul folyik.
„Nekünk bérletet adtak a patás ördög szerepre, amikor az elejétől kezdve elmondtuk, hogy ez így nem fog működni. Azért nem fog, mert Európa pont azoktól a nyersanyagoktól függ, amelyekre kivetette a szankciókat. Oroszország pedig megoldja az értékesítést vagy harmadik szereplőknek vagy közvetítőkön keresztül. Meg is oldotta. A számokból egyértelműen látszik, hogy az egész szankciós politika nem Oroszországot, hanem Európát rogyasztotta térdre” – mutatott rá Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: irányváltásnak egyelőre nyoma sincs az unióban, jövőre ezért is kell változás a brüsszeli politikában.

Az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az EU pedig veszít a büntetőintézkedéseken. A válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek – derül ki a Századvég kutatásából.

A szankciókkal szemben támasztott elemi elvárás, hogy azok nagyobb kárt okozzanak a szankcionált országnak, mint az azokat kivető gazdaságoknak. Az orosz–ukrán háború kirobbanását követő hónapokban a brüsszeli vezetők azzal indokolták az egyre szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésének szükségességét, hogy azok rövid időn belül képesek lesznek térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot és ezzel lehetővé teszik a háború gyors lezárását. Miután az eredeti elképzelés megbukott, Brüsszel változtatott korábbi érvelésén és azt kommunikálta, hogy bár a szankciók rövid távon nem gyakorolnak kellő hatást, közép- és hosszú távon úgy vetik majd vissza az orosz gazdaságot, hogy azzal nem okoznak elviselhetetlen terheket az európaiaknak. A háború kezdete óta eltelt időszak gazdasági adatai mellett azonban az európaiak véleménye is azt mutatja, hogy az újabb érvelés is megdőlt és a brüsszeli terv leginkább az uniónak ártott.

Az USA és Kína nyer, az EU veszít a szankciókon

A Századvég kutatásának eredményei alapján valamennyi vizsgált országban többségben vannak azok, akik Amerikát és Kínát a szankciós politika nyertesének, az EU-t pedig a vesztesének tartják. Az európaiak a saját országukra gyakorolt hatásokat is negatívan látják; mindössze a norvégok tartják úgy, hogy nyertek a büntetőintézkedéseken. Ennek vélhetően az az oka, hogy a kieső orosz energiabeszerzéseket az unió részben norvég szállítmányokkal helyettesítette, így a szankciók közvetett módon hozzájárultak Norvégia bevételeinek emelkedéséhez.

A háborúban közvetlenül érintett felekre gyakorolt hatások megítélése vegyesebb képet mutat: a ciprusiak és a görögök többsége Oroszországot, a skandináv és balti államok egy része pedig Ukrajnát is a győztesek közé sorolja. A vizsgált országok lakosságaival súlyozott átlag alapján, az USA-t és Kínát az európaiak 54-54 százaléka gondolja inkább nyertesnek (22 és 19 százalék inkább vesztesnek), az EU-t és saját országát pedig mindössze 26 és 23 százalék (míg 56 és 60 százalék vesztesnek).

A büntetőintézkedések elsősorban az Európai Uniónak ártottak, nem Oroszországnak

Arra a kérdésre, hogy a szankciók inkább az EU-nak, vagy inkább Oroszországnak ártottak, az uniós polgárok többsége (49 százaléka) semleges választ adott, azaz úgy vélte, hogy a büntetőintézkedések mindkét félnek okoztak károkat. Sokatmondó azonban, hogy a válaszadók csaknem háromszor akkora aránya (31 százaléka) gondolta azt, hogy a szankciók elsősorban az EU-nak ártottak, mint akik szerint Oroszországnak (12 százalék).

Mindössze két tagállamban (Dániában és Finnországban) vélekedett a lakosság nagyobb része úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban Oroszországnak okoztak károkat, mint ahányan az EU-t jelölték meg az elsődleges vesztesnek. A szankciókkal szemben a leginkább kritikusak a görögök, a szlovénok és a magyarok; ezekben az országokban a válaszadók 5, 5 és 11 százaléka tartotta Oroszországot, 47, 42 és 46 százaléka pedig az EU-t a büntetőintézkedések nagyobb károsultjának.