Egri János olyan meghatározó vetélkedőműsorokat vezetett a 70–80-as években, mint például a „Játék a betűkkel”, ahol fontos volt a magyar nyelv helyes ismerete, illetve a „Keresztkérdés”, ami az akkor nagyon népszerű keresztrejtvényekre épült, vagy a „Lehet egy kérdéssel több”, ahol olyan kérdéseket hozott fel, ami az akkori szocialista világban kuriózumnak számított.
„…Én Műegyetemet végeztem, ezért nem tekintettek igazán szakmabelinek. Elfogadták, hogy itt van egy pasi, akinek egész jó logikai érzéke van, egész jó kérdéseket csinál és nem akar mindenáron előtérbe tolakodni” – mesélte Egri János a Magyar Televízióban töltött időszakáról.

Fotó: MTI/Hámor Szabolcs

Nem a pénz számított

Egri János szerint a szocializmus korszakában az emberek elsősorban az országos ismertségért és a család, barátok elismerése miatt jelentkeztek vetélkedőműsorokba.
„A pénznek akkor a diktatúrában, egy elnyomott rendszerben kisebb volt a jelentősége. Pénzen nem tudtál mindent megvenni, a Wartburgra három évet kellett várni, amíg kiutalást kaptál, hiába volt tele a zsebed” – mondta Egri János.

A főnyeremény egy színes tévé

Az 50–60-as években a televízió luxuscikknek számított. A később megjelent színes tévé pedig az akkori Magyarországon szinte teljesen elérhetetlen volt, ezért hatalmas hírértéke lett, hogy a Lehet egy kérdéssel több című vetélkedőben a főnyeremény egy színes televízió.
„Érkezett egy levél a Kádár titkárságára, hogy «Én egy nyugdíjas bányász vagyok, nekem nincsen színes televízióm, pedig 30 évig dolgoztam a föld alatt. Valaki meg az Egri műsorában 30 percig dumál és kap egy színes televíziót«, és akkor fölhívott a Magyar Televízió elnöke, azt mondta »János, valamit ki kéne találni, mert túl nagy a nyeremény.« Most meg akár 10 millió forintot is lehet nyerni egy-egy műsorban” – hívta fel a figyelmet Egri.

Virtuális korszak

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Egri János azt állítja, hogy a generációs különbségek ellenére is szót tudna érteni egy mai húszévessel.
– Én annak idején abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy eltudtam mondani kvázi a véleményemet, vagy a gondolataimat, egy nagyon széles, még a Facebooknál is szélesebb közönségnek a televízió segítségével. Én nem vagyok rajta a Facebookon, Gyűlölöm azt, hogy anonim módon lehet szitkozódni.Ha nekem az a véleményem, hogy ez egy csirkefogó disznó, akkor azt elmondom neki a szemébe. Az, hogy megírom valahol és nem mondom meg, hogy én ki vagyok, ezt nem tartom jellemes dolognak – fejtette ki a véleményét Egri János.

Ezért tűnt el a képernyőről

 

– Egri János 1955–1971 között profi szinten jégkorongozott

– 1972-től 25 éven át vetélkedőműsorokat vezetett a Magyar Televízióban: Lehet egy kérdéssel több?, Játék a betűkkel, Keresztkérdés, Kérdezzǃ Felelek, Elmebajnokság

– 86 éves, de a mai napig heti szinten jégkorongozik és teniszezik.

– Egy interjúban azt mondta: azért nem szerepel a tévében, mert szerinte a mostani médiaszemélyiségek sokszor nem a kvalitásaik fényében kerülnek a reflektorfénybe. Azt mondta, hogy őt is megkeresték kereskedelmi csatornák különféle ajánlataikkal, de ezeket nem vállalta el, mivel ott csak „megfizetett rabszolga lett volna” – fogalmazott Egri János.