Kiemelte, a koronavírus-járvány és a háború okozta gazdasági válságon kívül politikai természetű viták is jelentősen befolyásolják Magyarország gazdasági lépéseit.

A pénzügyminiszter ilyen politikai vitának nevezte egyebek közt az uniós forrásokról folyó ügyeket. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kormány vállalásaival november közepén a helyreállítási alap kérdésében megoldódnak a viták.

Varga Mihály arra figyelmeztetett, hogy az infláció, az energia- és nyersanyagárak robbanása, az aszály és a migráció tükrében „nem könnyű évtized előtt állunk”. „Ezek a válságok abba az irányba mutatnak, hogy egy olyan adósság- és finanszírozási válság állhat elő, amit eddig nem tapasztaltunk” – húzta alá. Hozzátette: minden ország bajba kerülhet, amelynek nagy az adóssága.

Fotó: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap

A pénzügyminiszter kifejtette: egy ország gazdasági sebezhetőségének két legfontosabb eleme az energia- és az élelmiszer-ellátás. Magyarország erős élelmiszeriparral rendelkezik, így ebből a szempontból az ország sebezhetősége korlátozott. Energiakitettség tekintetében azonban „sokkal sebezhetőbbek vagyunk” – mondta. Hozzátette, hogy az energiaárak drasztikus növekedése „abnormális” helyzetet teremtett, amire nem lehetett felkészülni. Varga Mihály emlékeztetett, hogy a gáz ára csaknem tízszeresére növekedett. „Ha olcsóbb nem lesz, akkor kevesebbet kell fogyasztani belőle” – fogalmazott hozzátéve, hogy előtérbe kerül az energiahatékonyság, amelyet a középtávú gazdasági tervek végrehajtásának kulcselemeként jellemzett.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy az energiahatékonyság növelése mellett a megtakarítások ösztönzésével is mérsékelhető a fogyasztói árakra nehezedő nyomás. Ezzel kapcsolatban fontos kérdésnek nevezte a lakosság pénzügyi megtakarítási hajlandóságának fenntartását. Két fókuszpontja van a kormányzat válságkezelő döntéseinek: a kkv-k és a nagyvállalatok – ismertette a pénzügyminiszter. Megjegyezte: az EU lehetővé tette, hogy az energiaigényes cégek támogatása ne minősüljön tiltott állami támogatásnak. Kiemelte, ha a nagy cégek kiesnek az értékláncból, sokkal nagyobb lesz a veszteség, mint amennyivel támogatja őket a kormány.

Varga Mihály elmondta, hogy a jövő évi költségvetéshez „hozzá kell nyúlni”, a 2022-es és a 2023-as év nehéz időszak lesz, de 2024-től a magyar gazdaság visszatérhet abba a növekedési tartományba, ahol korábban volt. Közölte: a kormány 4,9 százalékos államháztartási hiányt tervezett erre az évre, de arról döntött, hogy jelentős mennyiségű plusz gázt szerez be az idén, aminek költsége növeli a hiányt, így a hiány év végére 6,1 százalék lesz.