Ismét az eredeti helyén áll Bibó István szobra az áthelyezett Markó utcai felhajtó felső rakparti végén. Az id. Antall József rakpart Parlament és Margit híd közötti szakaszának átépítése a tervek szerint halad.
A pesti alsó rakpart gyalogosbarát megújításának látványos szakasza volt, hogy elmozdították a Markó utcai rámpát és a megtámasztását szolgáló támfalat. A jelentős munkára azért volt szükség, hogy biztosítsák az új gyalogos sétány, valamint a közút megfelelő szélességét, miközben az örökségvédelem alatt álló lépcsős partfal érintetlen marad. A rámpa sarkában 2005-ben helyezték el Bibó István politikus, az 56-os forradalom kiemelkedő alakjának mellszobrát. Az átépítés idejére elszállították, most azonban a munkák abba a szakaszba értek, hogy Bibó István szobra – alkotója, Széri-Varga Géza szobrászművész jelenlétében – visszakerülhetett az eredeti helyére.
Az 1885-ben kialakított rakpartszakaszt miniszteri rendelettel műemléknek nyilvánították, a Duna-part látképe pedig 1987-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A látkép nem sérül a munkák során, sőt az új sétánynak köszönhetően séta közben gyönyörködhetnek majd a dunai panorámában az odalátogatók. A pesti alsó rakpart júniusban indult felújítása ütemezetten halad, a munkával tervezetten decemberre készülnek el. Az id. Antall József rakpart Parlament és Margit híd közötti szakaszának átépítésével egybefüggően sétálhatóvá válik a Duna partja. A projektnek köszönhetően megszűnnek a kihasználatlan burkolt felületek, emellett zöldebbé válik a partszakasz, a frissített terveknek köszönhetően talajkapcsolatos fákat is ültetnek a beruházás során.
Bibó Istvánt (1911–1979) a XX. század egyik legnagyobb politikai gondolkodójaként tartják számon. Az 1956-os forradalom alatt, november elején államminiszterként tagja volt Nagy Imre kormányának. Politikai tevékenységéért 1957-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult. Legfontosabb munkáit 1945-1948 között írta, ide sorolható A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című tanulmánya, A magyar demokrácia válsága és a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című műve.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre