Magyarországon rengeteg ember érintet a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben. Számukra nem mindegy, hogy melyik vakcinával történik az oltás. Fontos, hogy tiszta képet kapjon minden beteg arról, hogy milyen oltási protokoll alapján fogják megkapni a védőoltást, hiszen rájuk különösen veszélyes lehet a fertőzés. Az Országos Onkológiai Intézet, Facebook-oldalán tisztázta a védőoltással kapcsolatos kérdéseket.

Az oltás nem okoz gondot a daganatos betegeknél sem, azonban elmaradása és a COVID-19 fertőzés, illetve szövődményei jóval nagyobb veszélyt jelentenek az Ön számára!” – írta az Intézet közösségi oldalán. Hozzátették: A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok okozta megbetegedések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A bejegyzésében ismertetik a különféle, hazánkban elérhető vakcinák: a Moderna, a Pfizer, az AstraZeneca, a Sputnyik V és a Sinopharm tulajdonságait.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Enyhe mellékhatások felléphetnek

Az Országos Onkológia Intézet kitér arra is, hogy a védőoltásoknak természetes jelenségei a mellékhatások, azonban az oltási reakciókra az oltóorvos is föl fogja hívni a figyelmet.
A vakcinák korai fázisú vizsgálatai azt mutatják, hogy minden Magyarországon engedélyezett oltóanyag biztonságos – hívták fel a figyelmet. Mellékhatások lehetnek: fájdalom és a duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, émelygés, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz, esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén. A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító és/vagy lázcsillapító gyógyszerekkel tüneti kezelés alkalmazható.

Ezért van szükség a védőoltásra

Megfigyelések alapján a rosszindulatú daganatos betegeknél nagyobb a kockázata a súlyos COVID-19 okozta megbetegedésnek, különösen a vérképzőszervek és a tüdő rosszindulatú daganatainál, illetve az áttétes betegségeknél. Az idősebb, egyéb társbetegségekkel (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) rendelkező daganatos betegeknél fokozottabb az esély a vírus okozta súlyos szövődmények kialakulására. A védőoltás időzítése az egyéni terápiás tervtől függ és ideális esetben a daganatellenes kezelés megkezdése előtt történik. Ez érvényes a sugár-, a kemo- és az immunterápiára is. Ha azonban a beteg kezelése már elkezdődött, akkor indokolt lehet a terápia alatt is oltani.
Oltani lehet: hormonterápia, célzott (biológiai) terápia, műtét előtt egy héttel vagy műtét után bármikor.

Nekik nem adható

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az oltás várandós vagy szoptató nőknek, illetve gyermekeknek (Pfizer:16 év alattiak; a többinél: 18 év alattiak), valamint az AstraZeneca vakcina 60 évnél idősebb embereknek nem javasolt. A fogamzásképes nők a második oltás után legalább 2 hónapig kerüljék a terhességet.
Mindegyik oltásnál kiemelendő, hogy alkalmazásával vagy teljesen elkerülhető a betegség, vagy annak csak enyhébb formája alakul ki, így a súlyos megbetegedéstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében védetté teszi a beoltott személyeket. Allergiás reakció esetén nem kapható meg az oltóanyag.
„Öt éven belül gyógyult, illetve jelenleg kezelés alatt álló daganatos betegek a rendelkezésre álló vakcinák közül a Szputnyik V oltóanyagon kívül bármelyiket megkaphatják, az előzőekben leírt oltási szabályok figyelembevételével.
A Szputnyik V vakcina – a tapasztalatok hiánya miatt – olyan személyeknek adható, akik a daganat eltávolítását vagy gyógyulását követően 5 éve daganatmentesek, kivéve a megfelelően kezelt bazálsejtes bőr rákot (bazalióma), illetve az emlő és a méhnyak nulladik stádiumú, in situ daganatát. Ezen esetekben nem kell, hogy 5 év elteljen, az oltás a kezelés befejezését követően megtörténhet.” – olvasható a tájékoztatóban.

A meggyógyultakat bármelyik vakcinával lehet oltani

Legalább 5 éve gyógyult, daganatmentes személyek minden korlátozás nélkül megkaphatják bármelyik Magyarországon engedélyezett vakcinát – így a Szputnyik V vakcinát is.
A daganatellenes kezelések alatt (kemoterápia, sugárkezelés, immunterápia) végzett vakcináció az oltási mellékhatások előfordulásának rizikóját nem növeli, azonban előfordulhat, hogy esetlegesen nem megfelelő immunválaszt, és így a védettség kialakulásának elmaradását eredményezheti. Különösen igaz ez a vérképző szervi daganatos megbetegedések (leukémiák, limfómák) miatt kezelt, illetve az immunszupressziós (az immunrendszer működését csökkentő) terápia alatt levő betegek esetében” – írják bejegyzésükben.