Kérdéseid vannak a koronavírus-járványról? Tedd fel, és a Metropol megpróbálja megválaszolni őket! Utánanézünk, tájékozódunk egy szakértőnél és megírjuk! Lapunk új rovatában az olvasóink Facebook-oldalunkon keresztül írhatnak nekünk. Minden hétfő és csütörtök hajnalban kiteszünk egy posztot, ott kommentben felteheted a kérdéseidet. A következő csütörtöki, illetve hétfői lapszámunkban, valamint a www.metropol.hu oldalán is rendszeresen láthatod az aktuális válaszokat.

Ha kérdésed van, itt teheted fel kommentben!

Olvasóink kérdezték, mi válaszoltunk!

T. Marika: Azt szeretném megkérdezni, hogy a védettségi igazolványon – és a QR-kóddal elérhető oltási nyilvántartási lapon – miért csak az első oltás dátuma szerepel? Az nem evidens, hogy a kártya tulajdonosa a 2. oltást is megkapta. A QR-kód arra szolgálna szerintem, hogy aki arra illetékes, megnézhesse, hogy megtörtént a 2. oltás is, vagy nem?

Metropol: Kedves Marika! A védettségi igazolvány kiállítása az első oltás után történik. Előfordul, hogy előbb érkezik meg az igazolvány, mint ahogy az adott személy a második oltását megkapja. Az ellenanyag-termelés már az első dózis után elkezdődik, ezért onnantól már védettnek tekinthető az illető. Ettől függetlenül a védettségi időtartam nem rövidül le. A Kormányinfón az hangzott el korábban, hogy a 4 milliomodik oltásnál lépnek igazán életbe a kártya jogosultságának előnyei, így a QR-kód gyakorlati szerepe is.

S. Károly: Megkaptam mindkét védőoltásom. Most már nyugodtabban kimozdulhatok otthonról?

M.: Kedves Károly! Azzal, hogy mindkét dózist megkapta a vakcinákból, magas fokú védelmet jelent, de nem százszázalékosat. A fertőzést továbbra is elkaphatja és másokat is fertőzhet, azonban ha elkapja a fertőzést, a védőoltás miatt nem lesz komoly lefolyása a betegségnek. Természetesen kimozdulhat otthonról, de a zsúfolt helyeket továbbra is érdemes kerülni, illetve minden esetben tegye ezt maszkban a járványügyi előírásoknak megfelelően.

K. Piroska! Különbséget fognak tenni bizonyos országok (például utazásnál) a vakcinákkal?

M.: Kedves Piroska! Valószínűsíthetően idővel a legtöbb ország minden vakcinát el fog fogadni. Hogy ez mikorra fog megtörténni, azt most még nehéz megjósolni. Az oltást magát viszont köthetik feltételekhez, ahogyan Ön is kérdezte például az utazásnál.

G. Gyula: A Pfizer-vakcina-használóknak kellhet egy 3. adag is az oltásból?

M.: Kedves Gyula! Pár nappal ezelőtt Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, előfordulhat, hogy szükség lehet egy 3. adagra a második adagtól számított 12 hónap során. Ez még csak feltételezés, mert még nincsenek biztos adatok arról, mennyire védenek hosszú távon az oltások a vírusvariánsok ellen. A Pfizer eddigi tesztjei során bizonyították, hogy az oltásuk 95%-os hatékonysággal véd a koronavírus ellen, de még több adatra van szükségük ahhoz, hogy megtudják, hogy 6 hónappal az oltás után mennyire marad védett az ember. Az is elképzelhető, hogy mint az influenza ellen, úgy a koronavírus ellen is évente érdemes lesz oltatni magunkat a továbbfejlesztett oltásokkal a változó mutánsvírusok ellen.

B. Mária: Ezek kísérleti vakcinák?

M.: Kedves Mária! Nem, hanem 200 éve ismert és használt technológiákat fordították rengeteg pénz beleölésével, a szokásosnál gyorsabban a koronavírus leküzdésére, de ezek a vakcinák, ha gyorsabban is, de átmentek ugyanazokon a szigorú vizsgálati szakaszokon, mint a többi védőoltás. Bár a vírusok mindig változnak, ezért idővel az oltások összetételét is változtatni kell, az elmondható, hogy már több bejáratott és sikeres technika van. A vakcinák fajtái, mint a vektorvakcina, valamint az elölt vírussal rendelkező vagy tüskefehérjés mRNS-rendszer, mind-mind már más vírusok ellen hatékonyan felhasznált technológia, a változás most annyi, hogy az újfajta koronavírus ellen is ki kellett fejleszteni a megfelelő védelmet elhozó oltást a korábban bejáratott stratégiák alapján. A kérdésre pedig a konkrét válasz az, hogy a nálunk alkalmazott oltások nem kísérleti vakcinák, mindegyiket sok ezer emberen tesztelték, és a tesztelés összes fázisán sikeresen átmentek, mielőtt a lakossági oltást engedélyezték velük. Nemcsak a gyártó vizsgálta az egyes vakcinákat, hanem Magyarországra érkezésük után még az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) is engedélyeznie kellett ahhoz, hogy elkezdődhessen egy adott vakcinával való oltás.

L. András: Miért hal meg valaki akár az oltás megkapása után is?

M.: Kedves András! Az első oltás megkapása után is kell pár nap, hogy kialakuljon a szervezetben a védelem a vírus ellen, és a teljes védelem csak a második dózis után alakul ki. Ha valaki megkapja az első dózisát, és rögtön utána fertőződik meg, mielőtt még kialakulna az immunrendszer ellenállóképessége, akkor sajnos ritka esetben előfordulhat, hogy végzetes kimenetelű lehet a találkozás a koronavírussal – ugyanúgy, mintha nem kapta volna meg a vakcinát. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki, amíg nem kapja meg mind a két dózist, addig is tartsa be az egyéni védelmi intézkedéseket, mint a kézfertőtlenítés, szájmaszk, távolságtartás. Mindenki, aki még nem tette meg, regisztráljon a védőoltásra, mert hosszú távon csak a vakcinákkal győzhetjük le a koronavírus-járványt.

K. Bendegúz: Nemrég megkaptam a Szputnyik V oltást, és 4 napig fájt a karom utána, ez normális?

M.: Kedves Bendegúz! Az oltás után az egyik leggyakoribb „mellékhatás” az oltás helyén kialakuló enyhe fájdalom. Ez nem egészségtelen, pusztán a szervezet reakciója az ellenanyagra, valamint az oltásra. Az oltás helyén kialakulhat enyhe bőrpír is. Ha fájdalmat érez akár napokig is a vállában, az teljesen normális, minden szervezet másként reagál: van, akinek semmilyen fájdalomérzete nincsen az oltás után, és van, aki
akár néhány napig is érezhet fájdalmat az oltás „helyén”. Az is előfordul – a Metropol egyik szerkesztője is így járt –, hogy valakit másfél napra leterít a Szputnyik V oltás – aztán két nap múlva mintha „elfújták volna”, semmi mellékhatás, újra teljesen jól van az illető.

S. Zsóka: Hogy merészelik gyerekeken tesztelni az oltást?

M.: Kedves Zsóka! A tesztelésnek nagyon szigorú protokolljai vannak szerte a világban, és gyerekeken is muszáj tesztelni, mielőtt tömegesen oltani kezdik őket. A vakcinagyártó cégek közül először a Pfizer jelentette be, hogy elkezdi tesztelni 2259 egészséges 12–15 év közötti fiatalkorún az oltások hatékonyságát. Erre azért van szükség, mert bár a fiatalok általában enyhébb tünetekkel vagy éppen tünetek nélkül át tudnak esni a koronavíruson, attól még terjeszteni tudják a tudtuk nélkül a vírust, sőt mióta a brit mutáns dominál itthon is, azóta egyre többször hallani róla, hogy fiatalok szintén súlyos állapotban kerültek kórházba.
Márciusban már a Moderna gyártója jelentette be, hogy ők egy nagyobb tesztcsoporttal, 6750 fiatalkorúval végeznek kutatást, hogy megtudják, mekkora dózis a leghatékonyabb a tinik körében a védelem kialakításához. De szigorúak a szabályok, egyetlen „balesetről” sem volt hír, pedig a média szenzációhajhászásban érdekelt része ugrásra készen várja az esetleges ilyen történéseket.

B. Zsuzsa: Azt szeretném megkérdezni, hogy mind a két oltást megkaptam, de a védettségi kártyát még nem (elsőt márc. 9., a másodikat ápr. 2.). Mi lehet az oka, vagy hol tudok érdeklődni? Köszönöm”

M.: Kedves Zsuzsa! Az állam hivatalból postázza az ingyenes kártyát. Naponta több tízezer embert oltanak, így előfordulhat, hogy pár napot késnek a plasztikkártyák. Ha a következő egy hétben sem érkezne meg, akkor a magyarorszag.hu oldalon itt tud segítséget kérni, és az ezen a helyen elérhető elektronikus űrlapon kérheti a pótlást.

D. Gyula: „Jó napot! 47 éves vagyok és krónikus beteg. Kérdésem, hogy az új egydózisú vakcina beadható-e nekem?”

M.: Kedves Gyula! Igen, beadható. Müller Cecília országos tiszti főorvos elmondta, hogy a Janssen oltóanyagát megkaphatják a 18 év feletti krónikus betegek, sőt azok is, akik korábban átestek már a koronavírus-betegségen.

F. Márti: A család az család! Ha a kismamákat oltják (nagyon szuper), a kispapákat miért nem?!”

M.: Kedves Márti! Természetesen ha a „kispapa” regisztrált, akkor az oltási program protokollja szerint ő is hamarosan meg fogja kapni a védőoltását. A várandós nők szervezete sokkal nagyobb terhelésnek van kitéve, mint a „kispapáké”, így tippünk szerint Ön is megérti, hogy a kismamákat miért kell előrébb venni a listán, mint a férfiakat…

Sz. Hanna: Jó napot, én azt kérdezném, hogy mikor nyithatnak ki az edzőtermek? Tudják?”

M.: Kedves Hanna! Erre ma még nincs pontos válasz. A héten várható egy esetleges újabb lazítás, ha elérjük a 3 milliós beoltotti számot, de nem valószínű, hogy ebben az edzőtermek benne lesznek. A nyitás fokozatos lesz, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt mondta, hogy ha elérjük a 4 milliós beoltotti számot – várhatóan május elejére –, akkor nyithatnak a szállodák, éttermek és a közösségi események. Arra tippelünk, hogy ebben a körben lesznek benne az edzőtermek is – de ez csak egy tipp. Az első, e heti lazítás lépései a csütörtöki Kormányinfón kiderülnek!

N. Péter: „Szép napot! Lehet-e »keverni« a vakcinákat, például hogy ha valaki elsőre Pfizert kapott, a másodikra kérhet másik típusú oltást?

M.: Kedves Péter! Nem lehet keverni. Azt a fajta vakcinát kapja a második alkalommal is, amelyet az első alkalommal elfogadott. Egyrészt ez szabály is, amitől a háziorvosok nem térnek el, másrészt pedig a szakemberek is azt mondják: bár minden vakcina védelmet nyújt, az összetételükben van különbség, és a lehető legnagyobb védelem csak a két azonos dózis beadása után érhető el. Nyugat-Európában folynak olyan kutatások, amelyek szerint egyes esetekben van értelme „keverni”, de egyelőre az a magyar hivatalos álláspont, hogy nem keverik a vakcinákat.

K. Zsuzsanna: „Jó napot! A védőoltás beadása után hány napig jelentkeznek a tünetek?”

M.: Kedves Zsuzsanna! Az eddigi tapasztalatok szerint ez az egyéntől és a vakcinától is függ. A leggyakoribb, hogy az első dózis után még aznap, de általában az első három napon jelentkeznek tünetek (izomfájdalom, gyengeség, hőemelkedés vagy az oltás helyén bőrpír), de ez nem baj, hiszen azt jelzik, hogy működik az immunrendszer és elkezdte kiépíteni a védelmet. Az se ijedjen meg, akinél semmilyen tünet nincs: a szervezet így is dolgozik. Sokszor a második dózis után is jelentkezhetnek akár az elsőnél is erősebb tünetek, de ezek otthoni pihenéssel maximum 2-3 nap alatt elmúlnak. Ha esetleg 3 napot követően is tapasztal tüneteket, konzultáljon háziorvosával.

V. Balázs: „Ha valaki tünetmentesen vészelte át a vírusfertőzést úgy, hogy nem tudott róla, és netán 3 hónapon belül kapja meg a védőoltást, nem lesz belőle túlzott immunreakció?”

E. Tiborné: „Magyarország Európában kiemelkedően teljesít, hazánk a második az uniós oltási ranglistán. A magyar lakosság 24,2%-a már kapott oltást, szemben az uniós 12,7%-os átlaggal. A kérdés, hogy miért állunk akkor a halálozási lista dobogóján (hátulról)???”
M.: Kedves E. Tiborné! Az oltások csak az elmúlt hetekben pörögtek fel igazán, miután most érkezett elegendő vakcina, így sajnos még nem tudta elég ember megszerezni a védettséget a nyájimmunitáshoz. Magyarországon most a brit mutáns vírus tombol, ami sokkal jobban fertőz és komolyabb lefolyású betegséget okoz. Az oltás az egyedüli megoldás a járvány megfékezésére: akkor fognak látványosan csökkenni a számok, amikor az átoltottság még nagyobb lesz – pontosan, mint Angliában és Izraelben, ahol lényegesen nagyobb az átoltottság, mint bárhol az Európai Unióban.
Vlad Tepes: „7,2 millió maradék magyar van (2,5 be van oltva). Mi a különbség, ha találkozik egy fertőzött és egy nem fertőzött? Nem fertőzlek meg, mert elmúlt 20 óra és már van 2,5 millió beoltott?”
M.: Kedves Drakula Úr! (hiszen a Vlad Tepes álnév őrá utal…) A kérdését, a nevéhez hasonlóan nyilván nem gondolja egészen komolyan… Egyértelmű, hogy aki nincs beoltva vagy nem esett át a fertőzésen, továbbra sem védett. Ezért nagyon fontos, hogy minél többen kérjék az oltást és tartsuk be a járványügyi szabályokat (maszk, távolságtartás, kézmosás stb.). Az oltási program gyorsan halad, napról napra közelebb leszünk a nyájimmunitáshoz – de mindannyian tudjuk, hogy még nem értük el, bár a fertőzések száma az utóbbi napokban mintha elkezdett volna csökkenni. Viszont Magyarország nem állhat le: lassan a gazdaságot is újra kell indítani, hogy minél kevesebben veszítsék el a munkájukat. A 2,5 millió ember egyfajta lélektani határ: az átlépése azt jelenti, hogy csaknem minden regisztrált idős embert, tehát a legveszélyeztetettebb korosztályt már sikerült beoltani.

T. Balázs: „Január elején regisztráltam, azóta sem kaptam semmi értesítőt, se sms-t, se e-mailt, tetejében krónikus beteg vagyok.”

M:„ Kedves Balázs! Először is ellenőrizze, jó volt-e a regisztrációja! Ezt a vakcinareg.neak.gov.hu oldalon tudja csekkolni. Ha nem volt sikeres a regisztráció, vagy véletlenül rossz adatokat adott meg, akkor az adatvedelem@neak.hu oldalra küldhet javítást. Ha azt írják, hogy sikeres volt a regisztrációja, akkor is érdemes felhívni a háziorvosát, hátha ő meg tudja mondani, hogy mennyit kell még várnia az oltásig. A koronavirus@1818.hu címen vagy a +36 (80) 277-455, +36 (80) 277-456-os információs vonalon pedig általános segítséget lehet kérni.

K. Viktória egy brit példát hozott arra, hogy állítólag milyen veszélyeket hordozhat a maszk viselése.

M: Kedves Viktória! A magyar szakértők, orvosok véleménye egységes: a maszk használata nagyon fontos eszköz a járvány lassítása érdekében. A Magyar Orvosi Kamara szerint a maszk gátolja a vírus átadását tünetmentes fertőzötteknél is, ezzel hozzájárul a járvány terjedésének akadályozásához. Nemcsak magunkat, hanem egymást is védjük vele. De egy egyszerű példa is segít megmutatni: képzelje el, hogy egy influenzás ül Önnel szemben a villamoson, és köhög vagy tüsszent egyet. Önnek mikor van a legnagyobb esélye megúszni, hogy elkapja az influenzát? Ha mindkettőjükön van maszk, ha csak egyikükön, vagy ha egyikükön sem?

K. Anita: „Sziasztok, engem az érdekelne, hogy meddig tart a védettség, ha már megkaptam az oltást?

M: Kedves Anita! Több szakvélemény is kering arról, hogy meddig tarthat a védettség, ebben most nincs egységes tudományos álláspont. Van, aki 3 hónapot, van, aki fél évet, és van, aki több évet mond. Annyi biztos: aki megkapta az oltást vagy átesett már a betegségen, annak a szervezete a következő alkalommal már biztos „felkészültebb” a vírussal szemben, így ha újra el is kapja a kórt, sokkal kevésbé lesznek súlyosak a tünetei. Lehet, hogy valakinek az életét menti meg a vírus következő mutációja ellen, hogy a szervezete már megtanulta a védekezést.

T. Jánosné: „Ha megkaptam mindkét oltást, már megölelhetem a kisunokámat? Már egy éve nem tehettem meg.”

M: Kedves T. Jánosné! Sajnos egyelőre még nem tanácsos, ezen a húsvéton még inkább ne… A szakemberek azt mondják, hogy a védőoltás mellett is el lehet kapni a fertőzést, csak a lefolyása nem lesz olyan súlyos. A 3. hullámban sajnos a fiatalok és a gyermekek is sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint korábban, ezáltal jelenleg nem javasoljuk még az ölelkezést. Azt várjuk mindannyian, hogy az egész ország elérje a „nyájimmunitást” a sok millió beoltott révén, és így bárkinek jóval kisebb esélye lesz megfertőződni. Ha az oltási számok jól alakulnak, a nyarunk már szabad lehet.

D. Katalin: „Helloka. A vakcinaútlevélről lehet kérdezni? Elfogadják az összes vakcinát, vagy csak az EU által engedélyezetteket?”

M: Kedves Katalin! Ma még nem tudni pontosan, mi lesz, ezen a nyáron valószínűleg még nem nagyon lehet külföldre utazni. Egyelőre csak a görögök jelentették be, hogy ők már elfogadják a vakcinaútlevelet, de még ők sem pontosították. Folyik az egyeztetés az unió és a tagországok között egy egységes igazolvány kiállításáról, várhatóan nyár elejére születhet döntés. Az szinte biztos, hogy a kínai és az orosz oltásokkal is lehet majd utazni, a fél világ velük olt, és nem lehet kizárni a fél világot Európából… Sőt, Ausztria pont ezen a héten vett egymillió orosz Szputnyik V vakcinát, és áprilisban oltanak is vele. Kizárt, hogy a többi európai országba ne engednék be az osztrák és a magyar turistákat…

K. Kristóf: „Nemrég átestem a Covidon. Mennyivel utána ajánlott a »testmozgás«?”

M: Kedves Kristóf! A tünetek elmúlása után nem szabad túlterhelni a szervezetet, vigyázni kell az intenzív sportolással, és a szakemberek nem tanácsolják, hogy túlterheljük a szervezetet. Fokozatosan, csakis lépésről lépésre! Ha a kérdés a szexre irányult, akkor azt már lehet, de azért csak óvatosan :).

J. Ágnes: „Magyarországon a beoltott embereknél nem jelentkeztek mellékhatások, szövődmények? Hány ember halt meg oltás után? Van erről nyilvántartás?”

M: Kedves Ágnes! Az oltástól Magyarországon nem halt meg senki, semmilyen hivatalos információ nem szól erről, de a sajtóban, Facebookon sem olvashatott senki ilyen „eltitkolt” esetről. A védőoltást követően minimális mellékhatások előfordulnak, sokan be is számoltak róla, mint például a hőemelkedés vagy bőrpír, izomfájdalom az oltás helyén. Ez egyrészt természetes, másrészt személyfüggő. Ez többek között azt jelzi, hogy az immunrendszer reagálása elkezdődött az oltóanyaggal szemben. Minden hazánkban engedélyezett vakcina biztonságos.

Sz. Vivien: „Idén nyáron már lehet utazni? Persze ha beoltottak? Vagy mi történik, ha nem oltottak be, de van például negatív tesztem? Utazhatok?”

M: Kedves Vivien! Országon belül biztosan, külföldre aligha… Ma még nagyon nehéz megjósolni. Ez az adott célország lakossági átoltottságától, illetve járványügyi korlátozásaitól is függ. De az, aki megkapta az oltást, biztosan könnyebben utazhat, mint akinek nincs védettséget igazoló dokumentuma. Egyelőre a görögök közölték, hogy beengedik az oltási igazolvánnyal érkezőket, és a horvátok is terveznek hasonlót. De részletszabályok még nincsenek, plusz ugye 18 év alattiakat még nem oltanak Magyarországon, így őket meg tesztelni kell, még Görögországban is.