A Calitól északra fekvő nagyváros Igazságügyi Palotája a fotók szerint romokban hever.

A vandálok gyújtogatásokkal akarják akadályozni az igazságszolgáltatást, ahogy (…) Tuluában is” – írta Diego Molano kolumbiai védelmi miniszter a Twitteren. Wilson Ruiz igazságügyi miniszter „terrorcselekményekről” beszélt. A kolumbiai nemzeti sztrájkbizottsághoz közel álló szervezetek azt állítják, hogy a tüzet a tiltakozó mozgalmon kívüli fegyveres civilek okozták.

Április vége óta számos tüntetés és zavargás volt Kolumbia különböző városaiban. Az ombudsmani hivatal legfrissebb adatai szerint eddig legalább 42 ember halt meg a tüntetésekkel összefüggésben, sokan a rendőri erőszak következtében.

Ugyancsak szerdán az ENSZ emberi jogi főbiztosának kolumbiai képviselője, Juliette Rivero vizsgálatot kért egy Tuluában történt erőszakos haláleset ügyében. Az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága aggodalmát fejezte ki, és sürgette Kolumbiát, hogy engedje be képviselőit az országba.

Az április végén meghirdetett országos sztrájkkal eredetileg egy adóreform ellen tiltakoztak, amelyet azóta visszavont a bogotái kormány. A sztrájk vezetői május közepén követeléslistát nyújtottak be a kormánynak, ebben egyebek között szerepel, hogy szüntessék be a katonák bevetését a tüntetéseken, a rendőrség lőfegyverhasználatát, a biztonsági erők tagjainak nők ellen elkövetett szexuális erőszakcselekményeit. Követelik egyben, hogy az ENSZ és az egyházak képviselői is vegyenek részt a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

Újabban az egészségügyi reformmal szembeni ellenállás és a törékeny békefolyamat melletti kiállás is szerepel a tiltakozók céljai között.

A bogotái kormány 2016-ban kötött békemegállapodást a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szélsőbaloldali gerillaszervezettel, ezt követően az ország gazdasági mutatói jelentős javulásnak indultak. A megállapodással lezárult, mintegy ötven éven tartó konfliktusban a hivatalos becslések szerint több mint 260 ezren haltak meg, és 6,9 millióan menekültek el otthonukból.