Káli-Rozmis Barbara elsőként kutathatta és használhatta fel a könyvéhez a Habsburg-család magyar ágának archívumát.

Minek nevezné ezt a könyvet: életrajz, monográfia?

Regényes formában szerettem volna elbeszélni a királyné életét, hogy a lehető legtöbb emberhez szóljon: kutatókhoz éppúgy, mint egyszerű rajongókhoz. A kötetben hátul 28 oldal végjegyzet található és ez nem véletlen: nem akartuk elijeszteni az egyszerű olvasókat, a kutatók viszont látják, hogy melyik információ pontosan milyen forrásból származik. Sok olyan esemény olvasható a kötetben, amelyről az ember első ránézésre azt gondolná, hogy kitaláció, holott nem az.

Mennyiben más ez a kötet, mint a megjelent több tucat hasonló?

Bár sok párbeszéd van benne, de ettől még nem regény, viszont egyetlen beszélgetést sem én találtam ki, hanem napló- és visszaemlékezés-részletek alapján, a valósághoz ragaszkodva írtam át párbeszédekké. Minden fontos történést a lehető legpontosabban igyekeztem rekonstruálni. Azt szerettem volna, hogy az olvasó úgy érezze, mintha ő is jelen lett volna. Arra törekedtem, hogy az elbeszélést történelmi tényekkel ötvözzem.

Miért volt fontos, hogy megírja ezt a könyvet?

Korábban is írtam a királynéról, de akkoriban csak magamnak. Élveztem vele foglalkozni, a királyné fokozatosan szenvedélyemmé lett. Nem gondoltam volna, hogy egy Erzsébet királynéról szóló kötet lesz az első könyvem, ugyanis a fiókomban valódi regényterveim is vannak.

Hol dolgozott leggyakrabban?

Többnyire a férjem családjától örökölt 120 éves íróasztalon, ahol ott áll az Erzsébet királynéról készült szobor, amit Seremetyeff-Papp János gróftól kaptam ajándékba. A szobor eredetije Herman Klotz alkotása, amely az Örökimádat- templomban állt, sajnos megsemmisült. A szobor azért volt fontos számomra, mert folyamatos inspirációt adott. A gróf úr volt az, aki összeismertetett Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceggel, a királyné ükunokájával.

Foggal a szájában született

Erzsébet királyné (1837. december 24.–1898. szeptember 10.) Münchenben született Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő nyolc gyermekéből harmadikként. Foggal a szájában jött világra, ami a babona szerint a rendkívüli szerencse előjelének számított.

Fotó: Káli-Rozmis Barbara magángyűjteményéből

A Sisi-út

Erzsébet királyné népszerűsége máig töretlen, életének egykori állomásait ma is sokan keresik fel. Erre az igényre alapozva született 2002-ben a Sisi kulturális út, mely érinti életének legfontosabb helyszíneit Bajorországból kiindulva egészen Genfig.

Néhány érdekesség a királynéról:

Erzsébet királyné sírja Bécsben a kapucinusok templomában található. A síron mindig van friss, magyar nemzeti színekkel átkötött csokor.

Gyermekkorában az Elisabeth rövidítéseként Lisinek becézték. Ebből keletkezett később a „Sisi”, és a csak a Romy Schneider-féle filmekből ismert változat, a „Sissi”.

A királyné szinte minden ruháját pontosan rá igazították.

A korszak legszebb asszonyának számított.

Komoly szerepe volt az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésben.

Gróf Andrássy Gyulához nem fűzték gyengéd szálak, de igaz barátok voltak.

Fia halála után orvosi értelemben is diagnosztizált depresszió gyötörte.

A királyné állandó jelzője: a bolyongó császárné (fia halála után szinte minden idejét utazással töltötte).

Két kedvenc városa: Gödöllő és Korfu.

Rendkívül olvasott és tanult volt, több nyelven is folyékonyan beszélt, valamelyest magyarul is.

A görög mitológia avatott ismerője volt.

Gyerekkorától kezdve lovagolt, hegyet mászott, túrázott, úszott.

Érzékeny és tehetséges költő volt.

Önmagára sirályként tekintett, mert számára a madár a szabadság jelképe volt

A genfi merénylet után utolsó szavai magyarul hangzottak el: „hát most mi történt velem?”.

A Habsburg-család archívuma

Bár sokan nem tudják, de Magyarországon létezik egy archívum, melyben a Habsburg-család magyar ágának dokumentumait őrzik. A gyűjtemény kezelője gróf Seremetyeff-Papp János személyes ajánlást fogalmazott meg a Metropol olvasóinak:

„Milyen volt a valódi Erzsébet királyné? – teszik fel nekem sokan a kérdést. Erre azt szoktam válaszolni, olvassák el Káli-Rozmis Barbara a témáról írt, nemrégen megjelent sikerkönyvét, amelyben érdekesen és izgalmasan, mégis hitelesen jeleníti meg őt! És valóban, aki egyszer belekezd az olvasásába, nehezen fogja tudni letenni! Szívből ajánlom a Metropol olvasóinak is ezt az izgalmas és hiteles könyvet.”

Káli-Rozmis Barbara

Fotó: Metropol/NZ

Bölcsészettudományi karon végzett anglisztika–magyar nyelv és irodalom szakon. Több mint másfél évtizede kutatja Erzsébet császárné-királyné életét. Hat éve publikál Erzsébet királyné életével kapcsolatos magyar és angol nyelvű írásokat weboldalán. Létrehozott egy YouTube-csatornát is, ahol érdekességeket oszt meg Erzsébettel kapcsolatban. Egyik videójának köszönhetően a Habsburg-család magyar ága úgy döntött megnyitják előtte az eddig mások elöl zárolt családi archívumukat. Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, Erzsébet királyné ükunokája elismerésként megtisztelte azzal, hogy ajánlót írt a könyvbe.