Minden, amit a rezsicsökkentésről tudni kell: díjszabások, határok, jogosultak...

Augusztus 1-jétől új tarifák mellett fizetik a gáz- és áramárat a lakossági fogyasztók, miután a kormány döntött a rezsicsökkentési szabályok módosításáról. Németh Szilárd rezsibiztos bejelentésével párhuzamosan megjelentek a közlönyben a rendeletek, valamint tájékoztatót adott ki az MVM is.

Németh Szilárd bejelentése szerint a lakosság számára az átlagos fogyasztás felett is a valós piaci árnál alacsonyabb árakat állapítottak meg a villany- és gázfogyasztásra.

A bevezetésre kerülő „lakossági piaci ár” földgáz esetében:

Villamos energia esetében:

Ezek bruttó, rendszerhasználati díjakat és áfát tartalmazó összegek.

Hatósági áras lesz a gáz és a villany?

A lakossági piaci ár nem minősül hatósági árnak. Ezeket az árakat az energiahivatal (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, MEKH) határozza meg. A MEKH elnöke a szolgáltató javaslata alapján negyedévente határozza meg a „versenypiaci költségeket tükröző” „lakossági piaci árakat” – írja a Bors.

Milyen sűrűn változik majd a rezsiár?

A jövőben a rezsidíjak negyedévente változnak. A MEKH természetesen változatlanul is hagyhatja majd azokat az esedékes felülvizsgálatok alkalmával.

Hol van a határ az olcsóbb és a piaci gáz vagy áram között?

A kormányrendelet értelmében a két ársáv esetében a szolgáltató naparányos elszámolást alkalmaz, vagyis először is az éves kedvezményes fogyasztási határt 365 nappal elosztják, és az egy napra eső hányadot szorozzák fel annyi nappal, ahány napra a számla szól. Ami így a kedvezményes díj feletti fogyasztás, arra a „lakossági piaci árat” érvényesítik. Tehát ha a szolgáltató egy 31 napos hónapra állít ki számlát, akkor az egész évre megállapított „rezsicsökkentett” mennyiséget vetíti 31 napra. Eddig a mennyiségig a „rezsicsökkentett” árképzés alapján számláz, afölött pedig a „piaci” árképzés szerint.

A kormányrendelet értelmében a két díjsáv határa áram esetében 2523 kWh/év/mérési pont, gáz esetében 1729 m³/év/mérési pont, azaz 59 132 MJ/év/mérési pont. Ezekből az adódik, hogy naponta

Tehát például egy 30 napos hónapra kiállított számla esetében.

A társasházaknak jár a rezsicsökkentés?

Sokakban felmerült, hogy mi lesz a társasházak rezsijével, hiszen soknál házközponti fűtés van. A rendelet értelmében náluk is két díjsáv lesz. Egy meghatározott fogyasztási szintig olcsóbb, afölött drágább díjazás szerint fognak fizetni a gázért.

A házközponti fűtés azt jelenti, hogy a társasházban egyetlen nagy, központi gázkazán gondoskodik az épület összes lakásának fűtéséről (meleg víz keringetésével). A társasházak, lakásszövetkezetek esetében az éves rezsicsökkentési limitet (évi 1729 köbméter) fel kell szorozni az épületben található műszakilag megosztott, önálló lakások számával – így jön ki, hogy a társasház mennyi gázt vehet a kedvezményes díjszabással. Ha egy társasházban például 12 lakás van, akkor a társasház évi 20 748 köbméter gázfogyasztásig az olcsóbb díjsáv alapján fizet, afölött a drágábbal – tudatja a Bors.

A hőszivattyús tarifák maradnak

A létező kedvezményes, hőszivattyús rendszerű elektromos fűtésekhez igényelhető B GEO és H-tarifa nem számítanak bele a „rezsicsökkentett” és a „lakossági piaci” kétsávos díjszabásba, és a B GEO és a H-tarifák díjtételei nem is változnak.

Vagyis akinek külön H-tarifás villanyórája van a hőszivattyújához, az azon az órán fűtési idényben mért fogyasztás nem számít bele a normál két díjsávos („rezsicsökkentett” és „lakossági piaci”) elszámolásba.

Ez egyben azt is jelenti, hogy akiknek van külön mért (B GEO vagy H-tarifás) fogyasztásuk, azok összfogyasztására három díjszabás fog vonatkozni: egy díjszabás a H-tarifás villanyórán mért fogyasztásra, illetve a normál villanyórán mért fogyasztás esetében az olcsóbb és a drágább díjsáv a rezsicsökkentési limitnek megfelelően – zárja beszámolóját a Bors.