Ötvenmillió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alap felállításáról állapodott meg a két ország – közölte Orbán Viktor kedden Budapesten, miután tárgyalt Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökkel.

Az alap a két ország együttműködését, különösen vegyes cégeket hivatott finanszírozni, és ha kimerülne, az összegét készek tovább emelni.

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy „a két nép között meglévő közös eredet és a barátság mindennapi megélésének ma a legnagyobb akadálya” a távolság, ezért szükség van egy közvetlen légi járatra Budapest és Biskek között, amelynek jogi és pénzügyi feltételeit sikerült is megteremteni, és reméli, hamarosan megindulhat a járat. Orbán Viktor megjegyezte: a kirgiz elnök érkezését áprilisra várták, de a koronavírus-járvány ezt lehetetlenné tette. Emlékeztetett: Magyarország a járvány első szakaszában gyakorlatilag megállította az életet, mivel egy ismeretlen ellenséggel állt szemben. A mostani, második hullámban azonban más a védekezés, amelynek vezérfonala az, hogy az országnak működnie kell.

A miniszterelnök tájékoztatott arról is, hogy Magyarország ma 75 állami ösztöndíjat biztos kirgiz diákoknak, amit 150-re emelnek. Megállapodtak abban is, hogy Magyarország meghatározott szektorokban befektetéseket hajthat végre Kirgizisztánban.

Varga Mihály pénzügyminiszter és Baktigul Zinbaeva kirgiz pénzügyminiszter aláírja a két ország pénzügyminisztériuma közötti együttműködési megállapodást a Karmelita kolostorban (Fotó:MTI)

Orbán Viktor hozzátette: a magyar-kirgiz viszony eddig elhanyagolt területe volt Magyarország külkapcsolati rendszerének, de a mostani látogatás végre megtölti tartalommal ezt a kapcsolatrendszert. Orbán Viktor kormánya nevében kifejezte tiszteletét Kirgizisztán és a közép-ázsiai ország kulturális alkotásai iránt.
Különösen jól esett – folytatta a miniszterelnök -, hogy a kirgiz elnök a tárgyalásokon világossá tette: országában nyilvántartják, hogy „kirgizek és magyarok valaha, a régi időkben egy nép voltunk”.

De nemcsak a régmúltban, hanem a közelmúltban is összekapcsolódott a két ország sorsa, mert amikor Magyarországon megdöntötték a kommunizmust, kiszorították innen a szovjet csapatokat, és felbomlott a Szovjetunió, „ez az egész folyamat kellett ahhoz is, hogy Kirgizisztán is visszanyerhesse a függetlenségét” – mondta Orbán Viktor. Szooronbaj Dzsejenbekov hangsúlyozta: a magyar-kirgiz kapcsolatok dinamikusan fejlődnek a kölcsönös tisztelet jegyében.

Történelmi nap a mai, mert igen sok fontos megállapodást írtak alá, amelyek eredményeként új fejezetet kezdhetnek a kétoldalú kapcsolatok építésében

Szooronbaj Dzsejenbekov köszöntet mondott a magyar kormánynak és népnek a koronavírus-járvány elleni védekezéshez nyújtott segítségért. Emlékeztetett: 2018-ban Orbán Viktor látogatást tett Kirgizisztánban, akkor is nagyon hasznos megbeszélést folytattak, és az ott megvitatott kérdések közül több mára megvalósult, ilyen például a kormányközi bizottság felállítása. A kirgiz elnök üdvözölte, hogy a magyar kormány 150-re emelte a kirgiz hallgatóknak biztosított magyarországi ösztöndíjak számát.

Kiemelte továbbá a fejlesztési alap jelentőségét, amelyről most írtak alá megállapodást. Remélhetőleg az alap az év végéig megkezdheti működését – tette hozzá. Kitért rá: a későbbiekben egy üzleti fórumot is rendeznek, erre 50 kirgiz üzletember érkezett, akiket érdekel a magyarországi együttműködés lehetősége.

A sajtónyilatkozatok előtt a magyar és a kirgiz fél 13 megállapodást írt alá, egyebek mellett a stratégiai partnerségről, a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról, továbbá egészségügyi, mezőgazdasági, pénzügyminisztériumi, katasztrófaelhárítási, vízgazdálkodási, valamint oktatási és tudományos együttműködésről, a kettős adóztatás elkerüléséről, a magyar-kirgiz fejlesztési alapról, a gazdaság digitalizációjáról és a beruházások ösztönzéséről.

Az eseményről Orbán Viktor egy videót is megosztott közösségi oldalán.

A kirgiz elnök hivatalos magyarországi látogatása // Official visit of the President of Kyrgyzstan

Közzétette: Orbán Viktor – 2020. szeptember 29., kedd