Orbán Viktor előadásának elején felidézte: legutóbb 2019-ben találkoztak, azóta a világ „nagyot fordult”.

A kormányfő a nyugati civilizáció három megrendüléséről beszélt. Szerinte korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk, „erre kaptunk egy covidot”, azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború, de Magyarország szomszédságában háború van, és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, „márpedig a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket”.

Szerinte az is jellemző, hogy bár az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, az emberek ennek az ellenkezőjét érzik. Úgy vélte: „rossz kedvünk tele” egy alapvetően nyugati életérzés, ami abból fakad, hogy a nyugati civilizációnak az ereje, a teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban. A hatalmi és anyagi térvesztésben a legfájóbb szerinte az, hogy a Nyugat elvesztette az energiahordozók feletti ellenőrzést.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j) a miniszterelnök előadása előtt a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 23-án Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Nyugat harcot folytat Közép-Európa ellen, Brüsszel a Soros-féle csapatokkal kiegészülve

A kormányfő kiemelte: Magyarország számára az első és legfontosabb kihívás továbbra is a népesedés, a demográfia és „az igazság az, hogy továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő”. A helyzetünk javult, de fordulat nincs, márpedig amíg nem lesz fordulat, előbb-utóbb „ellakják” tőlünk Magyarországot, a Kárpát-medencét – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a migráció kettéválasztotta Európát, „a Nyugat kettévált”, az egyik fele egy olyan világ, ahol európai és Európán kívüli népek élnek együtt és ezek az országok többé nem nemzetek.

Közölte: „a Nyugat szellemi értelemben Közép-Európába költözött”, a Nyugat itt van és Európa két fele között csata zajlik. Közép-Európa azt ajánlotta, hogy mindenki maga dönthessen arról, kivel kíván élni, „de ezt visszautasították és továbbra is harcot folytatnak Közép-Európa ellen azzal a céllal, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők” – fogalmazott.

Tusnádfürdő, 2022. július 23 Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

„A béke az egyetlen megoldás”

Az ukránokon kívül csak a magyarok adtak vért az orosz-ukrán háborúban, a nyilvántartások szerint eddig 86 magyar ember halt meg, ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor úgy vélte: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet szemlélni, de minden háború elsődleges szempontja az a tény, hogy „az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek pedig elveszítik a szüleiket”. Szerinte ennek a megközelítésnek minden mást felül kell írnia még a politikában is.

Hangsúlyozta: a magyar kormány számára ez azt jelenti: a legfőbb kötelességük, hogy magyar szülő és magyar gyerek ne kerüljön ilyen helyzetbe. Megjegyezte ugyanakkor: vannak országok, amelyek bírálják Magyarországot, mert szerintük nem eléggé elkötelezett az ukránok mellett, de ők messze vannak és legfeljebb pénzügyi vagy fegyvertámogatást adnak.

Bombakráter egy orosz támadás után a Donyeck régióbeli Szoledarban 2022. május 24-én Fotó: MTI/AP/Andrij Andrijenko

Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem. Ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás az emberélet megmentésében, a háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben” – jelentette ki.
Hangsúlyozta: ezért fenn fogják tartani azt a magyar véleményt, hogy „ez nem a mi háborúnk”.

„Európának új stratégiára van szüksége”

„A háború tekintetében Európának egy olyan új stratégiára van szüksége, amelynek a középpontjában nem a háború megnyerésének, hanem a béketárgyalásnak és egy jó békeajánlat megfogalmazásának kell lennie„ – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök előadásában kifejtette: ”a háború erőjáték, annak a szava dönt, aki erősebb„. Azt az illúziót nem érdemes Magyarországnak dédelgetnie, hogy remek tanácsokkal képes lesz befolyásolni a háborús eseményeket és a Nyugat stratégiáját, de minden vitában meg kell próbálni elmondani az álláspontunkat és rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát – mondta.

Kiemelte: az Európai Uniónak nem az a dolga most, hogy ”az oroszok vagy az ukránok oldalára álljon, hanem hogy Oroszország és Ukrajna közé álljon„. Hangsúlyozta: amíg nem lesz orosz-amerikai tárgyalás, addig nem lesz béke. ”Mi európaiak a dolgok befolyásolására eljátszottuk az esélyünket„ 2014 után, amikor az első konfliktusban létrejött a minszki megállapodás, amelyből kihagytuk az amerikaiakat és a megállapodás végrehajtását nem sikerült kikényszeríteni – magyarázta. Hozzátette: ezért ”az oroszok nem is velünk akarnak most már tárgyalni„, hanem azzal, aki ki tudja kényszeríteni Ukrajnával szemben azt, amiről megállapodnak.

Orbán: Magyarország minden válságból erősebben jött ki, mint ahogy belement

Orbán Viktor megjegyezte: jó hír, hogy ez 2010-ben és 2020-ban is sikerült, Magyarország minden válságból erősebben jött ki, mint ahogy belement. Hozzátette: 2020-ban Magyarország a „kanyarban előzött” a válság idején, csak a baj az, hogy közben „kaptunk egy jópofa ónos esőt és most itt kell valahogyan pályán tartani a járgányunkat”.

A kormányfő úgy vélte: a siker érdekében, az új helyzethez igazodóan minden fontos szereplővel – az EU-val, az oroszokkal, Kínával és az USA-val is – új megállapodásokat kell kötni. Szerinte ha ezt sikerül megoldani és mindenkivel meg tudnak állapodni a nemzeti érdekeknek megfelelően, akkor Magyarország vissza tud kapaszkodni 2024-ben a régi növekedési és fejlődési pályára.

A miniszterelnök a rezsicsökkentésről szólva kiemelte: ez a rendszer jól működött tíz évig, de most a háború „kibillentette”, mert háborús energiaárak vannak. Hangsúlyozta: a feladat, hogy valahogyan megvédjék a rezsicsökkentést és ez sikerülni is fog abban a formában, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is mindenkinél megmarad a korábbi ár.

Fotó: Shutterstock

Magyarország lokális kivétel lehet a globális recesszióban

A kormányfő szerint ennek elérésében több tényező is segíthet, ilyen az, hogy „nekünk még megvan a határvédelmünk” és „családalapú a társadalmunk”, valamint „éppen most csináljuk” a nagy hadiipari fejlesztéseket és „diverzifikáljuk az energiaforrásainkat”.

Úgy vélte, fontos esélyt jelent a technológiai váltás kihasználása és lényeges a külföldi tőkebeáramlás is Keletről és Nyugatról. Tranzitország vagyunk és tranzit gazdaság is akarunk maradni, ehhez pedig „minden blokkosodást nekünk elleneznünk kell” – tette hozzá. Azt is fontosnak nevezte, hogy megvan a politikai stabilitás, „hiszen kétharmadunk van” és az elmúlt időszakban „levezényeltünk egy nemzedékváltást is a nemzeti oldalon”.

Kiemelte a szellemi alapok jelentőségét is: „Magyarországnak még megvan a nemzeti gondolata, megvan a nemzeti érzésvilága, megvan a kultúrája”. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy Magyarországnak vannak ambíciói, közösségi, sőt nemzeti ambíciói vannak. Ahhoz, hogy „a most következő nehéz időszakban megőrizzük a nemzeti ambícióinkat, együtt kell maradnunk, együtt kell maradni az anyaországnak és együtt kell maradni Erdélynek és a többi magyarok lakta területnek a Kárpát-medencében” – fogalmazott Orbán Viktor.