A Metropol munkatársát két nappal korábban értesítették telefonon, hogy szerda délelőtt megkaphatja az AstraZeneca vakcinát a háziorvosától. Bár tisztában volt vele, hogy autoimmun beteg, azért mégis váratlanul érte, hogy szinte az elsők között lesz, aki megkapja a védőoltást a 60 év alattiak csoportjában.

Kollégánk részletes beszámolójából kiderül, milyen vizsgálatokat végeztek el a szúrás előtt, és azt is elmondta, milyen kérdésekre kellett válaszolnia a háziorvosának.

„Amint beléptem a rendelőbe, az asszisztens elém tett egy kérdőívet. Ebben a korábbi betegségeimről, esetleges panaszaimról, állandóan szedett gyógyszerekről kérdeztek. Válaszolnom kellett arra is, hogy az elmúlt pár hétben voltam-e rosszul, megfázva, esetleg volt-e lázam, vagy görcsös rohamom.„

„Nem egészen 2 perc alatt kitöltöttem a kérdőívet, miután jött az asszisztens és megmérte a hőmérsékletem. 36,2°, pipa. Vérnyomásmérés, pulzusszám – ez egy kicsit magasabb volt a megszokottnál, de érthető, nagyon izgultam.”

Ezért nem kaphattam meg az AstraZenecát

„Megérkezett a doktornő, aki miután átnézte a kérdőívben adott válaszokat, az Algopyrin-allergiámról kérdezett, hogy milyen tünetekkel jelentkezett anno. A válasz után, miszerint már kétszer történt ilyen, jött a hidegzuhany, mégsem kaphatom meg most a vakcinát, csak kórházi oltóponton, mert ha esetleg az oltásnál is fellépne valamilyen allergiás reakció, akkor kórházi körülmények között kezelhessék azt.

„Mondanom sem kell, az első pillanatban, nagyon megijedtem, majd szinte azonnal jött a felismerés, nem kell félnem, mert pontosan a doktornő precizitása és figyelmessége előzte meg, hogy esetleg baj történjen.”

„Az orvos elmondta, elővigyázatosság miatt kell, hogy kórházi oltóponton adják be a vakcinát, de még arra is szánt időt, hogy megnyugtasson: „Nem lesz semmi baj, ott majd vigyáznak rám.”

Figyelnek az oltottakra

„Eközben négyen üldögéltek maszkban a váróban, ők már az oltás után, egyiküknek sem volt semmi baja, csak várták, hogy leteljen a biztonsági félóra az injekció után. Épp végeztem, amikor az egyikükhöz odament az asszisztens, hogy Önnek már letelt, hazamehet nyugodtan, íme a papírja, várjuk vissza a második oltásra!”

„Volt egy hölgy, aki kérte, hogy engedjék el, már ő is 25 perce megkapta, de az asszisztens nagyon kedvesen azt mondta: Sajnálom, ezt az öt percet ki kell még várnia, az Ön biztonsága érdekében!”

„Végül én is elmentem. Kissé csalódottan, de meg is nyugodva: ugyan oltás nélkül végződött a napom, de már érzem, hogy nem kell félni, az orvosok a nagyon nagy hajtásban is az embert nézik, ami bátorít. Most nincs más dolgom, mint bejelentkezni a Szent László kórházba, ahol beadják az AstraZenecát, hogy a vírus miatt se kelljen aggódnom.”