Egy utazási iroda különjárata éppen Horvátországból tartott hazafelé, amikor irányíthatatlanná vált, felborult és egy hídpillérnek ütközött. A buszon utazó 56 ember közül nyolcan meghaltak, negyvennyolcan megsérültek. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit. A Bors úgy tudja, defekt okozta a tragédiát.

A Bors megtalálta az elhunyt buszvezető, M. László családját. Lackó, a férfi fia a Borsnak elmondta: felháborítónak tartja, hogy egyesek kegyeletsér­tő módon kezdtek találgatásokba a tragédia körülmé­nyeit illetően.

– Hiába írogatták a fórumon, hogy szerintük a buszvezető elaludt a volán mögött, ebből egy szó sem igaz. A baleset előtt 15-30 perccel álltak meg pihenni Balatonlellénél, hogy az édesapám leválthassa a társát, Jánost – fogalmazott a fiatal férfi, aki sosem felejti el az édesapjával való utolsó találkozást.

Pénteken reggel felöltözött a rá jellemző eleganciával, és elköszönt tőlünk. Még otthon lakunk a testvéremmel, ezért mindannyian jelen lehettünk. Ugyanúgy mosolygott ránk, mint bármikor máskor – idézte fel Lackó, aki könnyen lehet, hogy csak egy véletlen döntésnek köszönheti az életét.

Így indult el otthonról utolsó útjára László, aki a balesetkor a buszt vezette

Apu engem is el szeretett volna vinni Horvátországba, ám az utolsó pillanatban valamiért elment a kedvem az utazástól. Nem tudom megmondani, hogy mi jött rám, mert már régóta szerettem volna eljutni a tengerhez – emlékezett vissza a gyászoló fiú, aki saját bevallása szerint tegnap kora hajnalban megérezte, hogy baj történt.

– Felriadtam és képtelen voltam visszaaludni. Látszólag ok nélkül rosszkedvem lett és fájni kezdett a hátam. Nem sokkal később egy ismerősömtől kaptam egy hírt, mely szerint baleset ért egy buszt az M7-esen. Akkor már sejtettem, hogy a mi buszunkról van szó. Hiába próbáltuk felhívni az édesapámat, már nem vehette fel a telefonját. Elértük viszont Janit, aki azonnal elmondta, mi történt. Ezek után elindultunk a helyszínre. Már úton voltunk, amikor a szomszédok felhívtak minket, hogy a rendőrök a házunknál csöngetnek. Nyilván ők akarták közölni a tragédia tényét – zokogta a fiatal férfi. – Senkinek nem kívánhatnék jobb apát! Az utasok is szerették, mert megbízható vezető is volt. Körülbelül 15-20 éve dolgozott sofőrként.

Meglepte az édesanyját

A buszt két tapasztalt sofőr vezette, K. János alig 15-30 perccel a tragédia előtt adta át a kormányt idősebb kollégájának, M. Lászlónak, akivel egyébként barátok is voltak, évek óta sofőrként dolgoztak, korábban Volánbuszt is vezettek, méghozzá baleset nélkül. A Bors elérte János édesapját, aki nem szeretett volna nyilatkozni, csak annyit mondott, a fia életben van.

– Ellátták a kórházban, jelenleg pedig hazafelé tart – mondta a férfi elcsukló hangon. Úgy tudjuk azonban, hogy a családot borzalmas tragédia érte, ugyanis János magával vitte az útra édesanyját, aki életét vesztette a balesetben. Információink szerint az asszony a 70. születésnapjára kapta a túrát fiától, ugyanis még sosem járt Horvátországban, és már régen látta a tengert. János, miután kikászálódott a buszból, gondolkodás nélkül az utasok megmentésére sietett, hősként próbált segíteni a bajbajutot­taknak. Ekkor szinte azonnal meglátta édesanyja holttestét.

– Úgy hallottuk, hogy ő találta meg az anyukáját, akkor már nem élt. Azóta is csak zokogni tudunk. Félünk, Jani sosem fogja feldolgozni a történteket. Nagyon szerették egymást az anyukájával – mondta egy ismerős.

Borzalmas látvány volt

Egy szemtanú valóságos apokalipszisként írta le a baleset helyszínét.

A busz eleje teljesen megsemmisült MTI/Vasvári Tamás

– Akkor kezdtek érkezni a rendőrök, amikor odaértünk, borzalmas látvány volt – mesélte egy arra autózó asszony.

– Mindenhol a szétszóródott személyes holmik hevertek a törmelékek közt, a buszból kikászálódó emberek pedig keresgették a cuccaikat, valaki pedig a busz alá szorulhatott. A sofőrfülke szinte megsemmisült. Azoknak, akik az első sorban ültek, valószínűleg esélyük sem volt – ingatta a fejét a sokkos szemtanú. Információink szerint több utast valóban a busz alól kellett kimenteni, többeket pedig feszítővágó­val segítettek ki a roncsból. A sérültek egy részét az Országos Baleseti Intézetbe szállították. A kilenc érintett közül többeket már haza is engedtek. Két hölggyel a kórház folyosóján találkoztunk.

– Éppen aludtam, amikor a busz a betonoszlophoz csapódott. Szörnyű élmény volt! Mindenhol törmelékek vettek körül, de igazából akkor még fel sem fogtam, mi történt. Nekem a szám repedt fel kívül és belül, nagy fájdalmaim vannak, de most annak is örülök, hogy élek. Soha többé nem fogok semmiért elégedetlenkedni – mondta az egyik hölgy.

Egy Bea néven bemutatkozó másik sérült hangsúlyozta: azok haltak meg, akik a sofőr mögötti oszlopban ültek.

– Igazából a társaságból senki nem ismert senkit, mégis bánt, hogy egyelőre azt sem tudom, hogy a mellettem ülő társam túlélte-e a balesetet. Semmihez nem tudnám hasonlítani, amit most érzek – tette hozzá az utas erős zúzódásokkal a fején.

Mindenhol a szétszóródott személyes holmik hevertek a törmelékek közt MTI/Mihádák Zoltán

Bérelték az autóbuszt

A Rolitúra alapítója, Szabó Roland is csak vasárnap, háromnegyed tízkor értesült a tragédiáról.

– Sokkoltak minket a történtek – mondta a Borsnak a férfi. Hozzátette, hogy bár az ő cégük szervezte a túrákat, nem az ő buszaikkal utaztak a kirándulók.

– A személyszállítást egy alvállalkozó végzi, a sofőrök is az ő alkalmazásukban álltak – magyarázta a cégalapító.