Sokan egyre gyakrabban használják a közösségi felületeiket, aminek bizony vannak kockázatai is. A ConSciens Conference Proceedings konferencia kötetében jelent meg Sándor Alexandra Valéria tanulmánya, amiből az derült ki, a második hullám alatt a kétszeresére nőtt a depresszió kockázata azoknál, akik gyakrabban küldözgetnek magukról képeket.
A vizsgálat egy online kérdőív segítségével történt, összesen két főbb időszakot vizsgálva. A felmérést a két hullám legfőbb időszakában 2020. április 22. és május 11. között, illetve az új kijárási korlátozás életbe lépése után, november 20. és december 2. között végezték. Az első kérdőív összesen 170 fővel kutatta, mi a különbség az első hullám előtti és utáni időszak között, míg a második 117 fővel a két hullám között időszakot és magát a második hullámot vizsgálta.

A Messengeren az első hullám alatt naponta legalább egyszer magukról vagy a hozzájuk közelállókról képeket és videókat küldők 19 százaléka depresszióval veszélyeztetett volt. A második kutatás alatt ez az arány majdnem duplájára nőtt. Mostanra a napi képmegosztók 40 százalékánál mutatkoztak súlyos depresszív zavar jelei a teljes mintában mért 25 százalékhoz képest.

Elképesztő eredményre jutottak, hiszen az első hullámnál a válaszadók 54%-a használta többet a közösségi médiát, mint a járvány előtti időszakban. Ez a szám a válaszadók több mint harmadánál még tovább emelkedett a második hullám ideje alatt.
Ugyanúgy sok a napi teendő otthonról is, viszont itt megvan az a késztetés, hogy a telefonodhoz nyúlj” – válaszolta az egyik részvevő, hogy ő miért használja gyakrabban a közösségi oldalait.
A kérdőívet kitöltők úgy gondolják, mások közösségimédia-használatra fordított ideje jelentősebben növekedett, mint a sajátjuk. Az első hullám alatt a 42%-uk érzékelte úgy, hogy mások közösségimédia-aktivitása „nagymértékben megnőtt” míg, a 46%-uk szerint pedig „valamennyire megnőtt” a járvány előtti időszakhoz viszonyítva. A második kutatási időintervallum alatt pedig 15%-uk érzékelt nagymértékben megnövekedett közösségimédia-aktivitást másoknál az első hullámhoz képest, míg ugyancsak 46% választotta a „valamennyire megnőtt” lehetőséget.
A kapott lájkok, hozzászólások száma is növekedett az adatok alapján. A kérdőívet kitöltők 62%-a gondolja úgy, hogy több reakciót kapott a második hullám alatt, mint az elsőben, ami elég nagy ugrás az elsőhöz képest, ahol csupán 24% kapott több reakciót a járvány előtti időszakhoz viszonyítva.
Ebben az időszakban a szelfik számítottak a leggyakoribbnak, ami nem is csoda, hiszen az emberek többsége keveset járt el, és kevesebbet találkozott olyanokkal, akik fotózhatták volna őket.
„Sokkal több a szelfi (sminkben, maszkban), több lett az önjelölt szakács és cukrász, az első hullámkor nagyon sok volt a Skype és Zoom beszélgetések képernyőmegosztása, több házi edzéses és futós képet látok az ismerőseim körében, tömegesen megjelentek a home office és kézműves hobbi képek, több a nosztalgikus megosztás az előző évek utazásairól és koncertekről, bulikról, fesztiválokról” – mondta el mások online jelenlétéről a tapasztalatait a tesztelés egyik résztvevője.
A depresszió és az önmagunkról készült posztolt képek közötti összefüggést is keresték, aminek alapját képezheti, hogy a szelfizést gyakran kapcsolják össze különféle mentális betegségekkel, mint a depresszió, nárcizmus, vagy pszichopátia. A résztvevők egy nemzetközileg elismert és gyakran használt Patient Health Questionnaire 2 (PHQ-2) rövid kérdőívet töltöttek ki, melyben arra adtak választ, hogy mennyire változott a hangulatuk, mennyire volt jellemző rájuk, hogy csökkent az érdeklődésük és az örömük a tevékenységeik során, valamint éreztek-e mostanában szomorúságot, lehangoltságot vagy reménytelenséget.