Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer-felesleg keletkezikszámoltunk be a Metropolban. Ha ezt az árut kamionokra raknánk, a sor Budapesttől Párizsig érne. Két évvel ezelőtt nagy vihart kavart, hogy egy győri Tescóban a kukában landolt egy hatalmas adag zsömle, a Facebookon dühös kommentek százai szidták a pazarlást és sérelmezték, hogy miért nem adják oda a szegényeknek a kidobott ételt.

A Ripost7 a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.-t, illetve a CBA-t kérdezte meg, hogy mihez kezdenek a megmaradt élelmiszerekkel.

A SPAR a megmaradt élelmiszereket – amennyiben alkalmasak arra – állatvédelmi szervezeteknek, vadasparkoknak és állatkerteknek adja át. A többi élelmiszer mellékterméket 2010 óta biogáz üzemben hasznosítja a SPAR” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

„Nálunk elég vegyes a kép, mivel franchise-rendszerben üzemelünk, így nincs központi döntés ezzel kapcsolatban” – válaszolta Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója. „Az ilyen élelmiszerek egy részét veszélyes hulladékként megsemmisíttetjük, illetve helyi szinten megpróbáljuk rászorulóknak adni. A zöldségeket állatotthonoknak, menhelyeknek adjuk oda.”

Világszerte az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikája szerint. A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka. Sajnos Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet. A Klímapolitikai Intézet szerint az élelmiszer-ellátási lánc bármely pontján keletkezhetnek hulladékok. Az élelmiszerrel akkor pazarolunk, amikor olyan étel kerül a szemétbe, amelynek a hulladékká válása elkerülhető lett volna, például a lejárt szavatosságú ételek, vagy amit azért nem tudnak eladni, mert sérült a csomagolása.

Illusztráció a kukákba kerülő élelmiszerről Fotó: Twitter

Megpróbálják eladni a lejárt árut is

A lejárt szavatosságú élelmiszerek árusítása a leggyakoribb probléma, amellyel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai az ellenőrzések során találkoznak. A hivatal vezetője egy nyilatkozatában a gyakori szabálytalanságok közé sorolta a nyomon követhetetlen élelmiszerek forgalmazását. Hozzátette: minőséghibák is rendszeresen előfordulnak.

A franciák kötelezővé tették az adományozást

Franciaország 2013-ban fogadta el az élelmiszer-pazarlás elleni Nemzeti Paktumot, azt kitűzve célul, hogy 2025-re felére csökkentik az élelmiszer-pazarlást. A francia törvény megtiltja a 400 négyzetméter alapterületűnél nagyobb kiskereskedelmi boltok, valamint az 50 millió eurónál magasabb éves árbevételt elérő nagykereskedők számára a még fogyasztásra alkalmas élelmiszerek megsemmisítését, és kötelezik őket, hogy szerződést kössenek olyan jótékonysági szervezetekkel, amelyek el tudják juttatni a rászorulóknak a fölöslegessé vált, de még fogyasztható élelmet, és a felesleget kötelesek ezeknek adományozni.