Ürge-Vorsatz Diána otthonában fogadott bennünket, beszélgetésünknek a legutóbbi IPCC-jelentés, valamint az idei aszályos nyár adta az apropóját. Budapest zöldövezeti részében, a fákkal és a természet adta növényzettel borított kertben tyúkok szaladgálnak. A ház, amelyet férjével közösen álmodott meg és épített fel szintén természetes anyagokkal, fabútorral teli, légkondi nincs, a lombos fák védik a környezetet a forróságtól. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke, a CEU oktatója szakemberként tisztában van a helyzet komolyságával, mindazonáltal nem elkeseredésre, hanem tettekre sarkall. Hétgyermekes édesanyaként mint magánember is van rálátása a klímaváltozás következményeire.

A fizikai és a mentális egészségünk is érintett – Fotó: Szabolcs László

A mentális egészségünk is tét

„A testi egészségen túlmenően a fiatalok mentális egészségét is jelentős mértékben érinti a bizonytalan jövő, az egyre gyakoribb időjárási katasztrófák, amelyek mindenkit megviselnek. Ha újra és hatványozottan visszaengedjük a zöldet közénk, a kutatások szerint az nagyon sokat segít a mentális egészségünkön is, valamint a mérséklésben is. Ha megszüntetjük a városi hőszigeteket, akkor nem lesznek olyan forró katlanok a városaink, nem kell annyit légkondicionálni, tehát anyagilag is jobban járunk, és sokkal elviselhetőbbek lesznek még egy melegedés esetén is a városaink.” – tudjuk meg Ürge-Vorsatz Diánától, aki számos egyszerű hétköznapi praktikát is ajánl, olyan trükköket, amelyekkel mi segíthetünk magunkon, és segíthetünk elviselhetőbbé tenni az életet a nagyobb közösség, a többi ember számára is.

„Az a jó hír, hogy a megelőzés fő módja nem az, hogy mindannyian visszaköltözünk a sötét, hideg barlangokba, hanem hogy visszahozzuk a természetet a városainkba, jobban beengedjük a zöldet, az autók helyére inkább zöldfelületet teszünk. Nagyon sok város van, amely ezt már megcsinálta. Nem lehetetlen.” – biztat a szakember, és hozzáteszi: Igenis van megoldás!

A klímakutató kertjében jól érzik magukat a tyúkok – Fotó: Szabolcs László

A kecske is jól jár és a káposzta is megmarad

„Van olyan nyertes megoldás, amivel a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Sőt! Még ajándékot is kap a kecske, hogy megegye azt a káposztát, ami meg is marad. De az biztos, hogy változtatnunk kell! A döntéshozóknak nagyon nehéz a jó döntést meghozni, ha mindannyian nem fejezzük ki, hogy igen: készek vagyunk a változásra, és elvárjuk tőlük, hogy ennek érdekében döntéseket hozzanak, még akkor is, ha először néhány kellemetlenebb döntésre van szükség, hogy összességében jobban járjunk, és összességében jobban éljünk.”

Ami a változást illeti, természetesen a klímakutató is tisztában van azzal az emberi tulajdonságunkkal, hogy mindenki először a másiktól várná, hogy lépjen.

„Bármilyen éghajlatváltozással kapcsolatos változásban az első pár lépés nem lesz egyszerű, mert nem szeretünk változni. Mindenki elvárja, hogy legyen változás, a másik ember változzon, mi magunk nem szeretünk változni. Pedig muszáj! Muszáj elfogadnunk, és támogatnunk a döntéshozókat. Személyes életünkben, a saját döntéseinkben pedig meg kell tennünk mindent, ami rajtunk múlik.”

Ürge-Vorsatz Diána férjével és hét gyermekükkel – Fotó: Mudrák Attila

A járműállomány 3 százaléka elég

Találkozásunkkor óhatatlan szóba kerül a városi közlekedés kérdése is, Ürge-Vorsatz Diánának itt sincsenek illúziói, ugyanakkor gyakorlott problémamegoldó családanyaként erre is van javaslata.

„Nagyon nehéz átállni egy olyan városi kultúrára, ahol a fő szerep a zöldé, a kerékpáros-közlekedésé, a gyaloglásé, és ráadásul így is el tudja érni mindenki 10-15 percen belül a boltot, az iskolát, a munkahelyét, az orvost, a gyógyszertárat, a könyvtárt vagy amit szeretne. Nehéz, de meg lehet csinálni. Sajnos azt úgy kell kezdeni, hogy eleinte az autósokat kicsit ki kell kényszeríteni az autóikból, és persze nem fog mindenki kerékpárral vagy gyalog járni, de egy megosztott, XXI. századi digitalizációra, mobilapplikációkra épülő közlekedési rendszerrel el lehet érni változást. Ha én azt mondom, hogy inkább autóval megyek, de befér hozzám jövet-menet 4-8 személy, akkor így taxiszerűen több család közösen tudja például iskolába, óvodába fuvarozni a gyerekeket. A jelenlegi járműállomány 3 százalékából meg lehet oldani mindenkinek a közlekedését.”

Nagyon nehéz változtatni a szokásainkon, de muszáj – Fotó: Metropol/Szabolcs László

Tudatos döntések

A hétgyermekes édesanya óhatatlanul jó logisztikai érzékkel rendelkezik, nem véletlen, hogy a klímaváltozás enyhítésére is tudatosságot és az előre tervezés előnyeit, hatékonyságát emeli ki.

„Minden háziasszony, minden diák, idős vagy fiatal a nap minden órájában hoz döntéseket. Ha a munkánkhoz utaznunk kell, előtte jó lenne, ha egy kicsit végiggondolnánk, hogy biztos el kell-e mennem, nem tudom-e megoldani egy telefonnal, vagy internetes kapcsolatteremtéssel. Ha megyek, meg tudom-e oldani esetleg kerékpárral, vagy külföldi út esetén repülő helyett vonattal. Ha főzök, mit főzök, mi lenne, ha ma megpróbálnék zöldségből ételt készíteni, vagy ha húst, akkor legalább nem marhát, hanem mondjuk baromfit. Ezzel ráadásul nemcsak a környezetünket, hanem a saját egészségünket is óvjuk. Nagyon sok olyan megoldás van, ahol együtt jár az éghajlatvédelem az egészséges életmóddal.”

Ürge-Vorsatz Diána: Legyünk büszkék az apró sikereinkre, és osszuk meg másokkal! – Fotó: Szabolcs László

Oszd meg a profilodon!

Ürge-Vorsatz Diána egyenesen arra biztat mindenkit, hogy büszkén kürtölje világgá akár a legkisebb változtatást is, amit egy személyes jó döntéssel sikerült elérnie.

„Évente az összes megtermelt élelmiszer egyharmada nem használódik fel élelmiszerként. Ez nagyon jelentős fölösleges üvegházhatású gázkibocsátással jár, tehát melegíti az éghajlatot. Régen, a szegényebb időkben a nagymamáinknak nagyon jó praktikáik voltak, mit csináljunk a maradékokkal, hogyan használjuk el őket stb. Ha rendszeresebben, tudatosan vásárolunk, és nem havonta egy nagybevásárlást csinálunk, akkor nagyobb az esély, hogy nem romlik ránk az étel, és nem kell kidobni. Heti szinten viszont érdemes tervezni, akár napokra lebontva menüt összeállítani. Én sem tudom megcsinálni még. Nagyon nehéz! Nem azt mondom, hogy mindenki legyen tökéletes, csak próbálok néhány trükköt megosztani, hogyan tud egy átlagember, bárki közülünk a saját életében hozzájárulni a válság mérsékléséhez. És akinek sikerült valamit, akár a legcsekélyebb változtatást elérnie önmagával, az legyen rá büszke. Osszuk meg a közösségi oldalakon, hogy nézzétek, milyen klassz: ezt sikerült megcsinálnom, és sokkal jobban érzem magam tőle!”

Jólét helyett jóllét

A válság egyik legnagyobb kihívásának azt tartja a kutató, hogy a jóléti társadalom helyett a jól lévő emberek közösségét sikerüljön megvalósítani egy élhető földön.

„Nagyon sokan gondoljuk, hogy olyan válságban van a civilizáció, egy olyan korba léptünk, hogy most már válság válságot fog követni. Ha nem az éghajlatváltozással kapcsolatos válság, akkor egyéb: hatalmi vagy gazdasági, a még több mohóságból eredő válságok azok, amik egymás után jönnek. Ha nem vigyázunk, tényleg jóval rosszabb lesz a gyerekeink élete. Most még van lehetőségünk, hogy jobb legyen mindenkinek az élete. Nagyon fontos látni, hogy a boldogságunkat rossz helyen keressük. A gazdaságot is át kell gondolni, hogy ne arról szóljon az üzleti élet, hogy még jobban leerőszakolunk termékeket az emberek torkán. Alakítsuk át úgy, hogy minőséget adjunk el, hogy szolgáltatásokat adjunk el, hogy »jóllétet« adjunk el .”

A klímakutató tippjei

Ürge-Vorsatz Diána számos „hétköznapi trükkel” igyekszik segíteni a városi embert a klímaváltozás okozta káros hatások csökkentésére, illetve személyes komfortzónánk elviselhetőbbé tételére. Néhányat összegyűjtöttünk, hogy megosszuk olvasóinkkal.

Hőséghullám ellen

A hosszan tartó hőséghullámok már komoly veszélyt jelentenek az egészségre, akár az életünkre is, hiszen, ne felejtsük, 36 °C-on üzemelünk, és folyamatosan hőt kell tudnunk leadni ahhoz, hogy az életfunkcióink működjenek – tehát kívül hidegebbnek kell lenni, mint belül. Ideiglenesen párolgással (izzadással) tudjuk hűteni magunkat. Ha nincs légkondink (és ha van is, próbáljuk meg minél kevesebbet használni, hisz csak fűtjük vele a kinti környezetünket, és a kibocsátásokkal tovább fűtjük az éghajlatot), így tudunk jól védekezni a hőség ellen.

  1. Éjjel minden ablakot, amit csak lehet, ki kell nyitni, és hajnalig nyitva tartani.
  2. Hajnalban minden ablakot becsukni, és ha lehet, egész nap zárva tartani, az ajtót is rövid ideig nyitogassuk.
  3. Fontos (hogy a benti hőmérséklet alacsonyabb maradjon, mint a kinti), hogy kívülről leárnyékoljuk minden olyan ablakunkat, amire rásüt napközben a nap – akár hajnalban is. Zsalugáter, redőny, árnyékoló – persze a legjobb egy lombos fa árnyéka. Amire nem süt rá a nap, nem olyan fontos árnyékolni, bár egy jól szigetelő redőny segít a meleg konduktív módon való beszökését is csökkenteni. Benti függöny sajnos nem segít a hűvösön tartásban (akkor már beszökött a nap energiája a lakásba, és az üveg már csapdába ejtette a lakásunkba).
  4. Ha így is nagyon meleg van bent, akkor mossuk fel minél többször a köves felületeket, teregessünk bentre a száradó ruhákat. A párolgás hűt.
  5. Próbáljuk meg a főzést, sütést késő estére, esetleg hajnalra időzíteni, amikor még ki tud az általa keletkezett hő szellőzni, és nem marad velünk egész napra bezárva a lakásba. A legjobb, ha ilyen hőségben kerüljük a tűzhely bekapcsolását, és amúgy is egészséges, nyers zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztunk.
  6. Ha van kertünk, balkonládánk, próbáljunk meg minden, viszonylag tiszta használt vizet összegyűjteni (pl. edényöblítővíz, gyümölcsmosóvíz stb). Mi egy lavórt teszünk a csapjaink alá, és azzal locsolunk. A fáink, növényeink meghálálják ezt – elpárologtatják, és ezáltal lehűtik vele a környezetünket.
  7. Az egyetlen igazi hosszú távú védekezés a városi hőség ellen a sok árnyékoló, lombos fa ültetése, ami az ablakainkat, tetőtereinket, járdáinkat, villamosmegállóinkat, útjainkat leárnyékolja és mellette a városi levegőt aktívan légkondicionálja. Ez nem kis hatás. Idén ültessük el azokat a fákat, amik elviselhetővé fogják tenni lakóhelyünk éghajlatát akkor, amikorra a mostani hőség már hűvösnek fog számítani… Sajnos, nem kell erre sokáig várni.

Tőzeget ne!

„Ha lehet, sose vásároljunk tőzeget kertészkedéshez! A tőzeg a világ egyik „legsűrűbb” karbontárolója, a millió más fantasztikus környezetvédelmi és ökológiai szolgáltatásán felül. Ha kivesszük a tőzeglápból, az évezredek alatt megkötött szén szépen visszaszivárog a levegőbe.”

Lépcső: a jó választás – energiatakarékos és mozgásközpontú

Miért tervezzük liftközpontúra a középületeinket, és miért nem lépcsőközpontúra? Ha a „default” (vagyis a választás nélküli választás) a lépcső lenne, nemcsak kevesebb liftenergia fogyna és keletkezne kevesebb ezzel kapcsolatos kibocsátás (a középületekben a liftek elég nagy energiafogyasztók), hanem a használóit is egészségesebben tartaná: ha napközben rendszeresen használjuk a lépcsőt, az segít a cukorszintünk rendben tartásában, a napi mozgásszükségletünk plusz időbefektetés nélküli kielégítésében, és még rengeteg jó hatása van. (Érdekes, mikor valaki egész nap lifttel jár a munkahelyén, és este drága pénzért elmegy a konditerembe mozogni.)

Privát párakapu

A nagy hőségben vigyünk magunkkal – táskában vagy zsebben – vizet kis szprétetejű üvegben. Az ilyen hordozható, személyes „párakapuból” menet közben mindig tudunk magunkra vizet permetezni. Ez is nagyon sokat segít, hiszen a párolgás energiát von el a környezetétől, tehát aktívan hűt.

Fával hűtsünk!

„Egyelőre a városi hőszigethatás több szenvedést okoz a magyar városlakóknak, mint az éghajlatváltozás által okozott pluszhőség. Például egy forró nap után 21.30-kor a csupa sötét aszfalburkolattal körülvett Nyugati előtt 32 fok van, míg a fás kerületben már csak 25. Ez a 7 fok nagyon sokat jelent olyan szempontból, hogy képes-e a szervezetünk éjjel regenerálódni. A fa az egyetlen „technológia”, ami nekünk gyakorlatilag ingyen lehűti és élhetővé teszi a városi környezetünket. Az aszály és vízhiány nemcsak az idei kevés csapadék és a hőségbeli nagyobb párolgás miatt van, hanem amiatt is, hogy a földbe egyre nagyobb területen nem hagyjuk az érkező csapadékot természetesen beszivárogni, és egészséges, szerves anyagban gazdag talajokkal, növényzettel, gyökerekkel megfogni, megállítani, hasznosítani azt.

Gyeprácskövet beton helyett

Az egyik fő probléma, hogy nagyon sok felületet lebetonozunk, letérkövezünk. A klímaváltozás korában nagyon fontos lenne, hogy amilyen felszínt csak lehet, ne takarjunk be, hanem hagyjuk szabadon élni a talajt, még ha minimális növényzettel is. Erre jó megoldás a gyeprácskő. Legyen minden kisebb bekötőút, parkoló, kocsibeálló, garázsbejáró beton helyett gyeprácskőből!!! Különösen a figyelmébe ajánlom azoknak, akik most építkeznek, még nem késő áttervezni azt a kocsibeállót. A pázsitrácskő rácslyukaiban ki tud nőni a fű, de el tud szivárogni az eső meg az olvadó hó. Szilárd az út is, de a fák gyökereihez is eljut alóla a víz, ráadásul az özönvízszerű zuhékkor is jobban segítenek megvédeni a városainkat az áradásoktól!