A meg nem épült Budapest metróvonalak, autópályák, siklók és sugárutak tervrajzain, korabeli térképeken és látványterveken keresztül idézi meg, hogy milyen lenne egy alternatív Budapest az elmúlt 150 év közlekedési tervei alapján. A nagyközönség most először találkozhat ezekkel az elfelejtett tervekkel, amelyek között ugyanúgy találhatunk századfordulós közlekedési utópiákat és mai napig lezáratlan elképzeléseket is.

Izgalmas kiállítás nyílt meg a Északi Járműjavító Dízelcsarnokában Fotó: Metropol/Máté Krisztián

A jövő Budapestjét persze minden korszak másképp képzelte el, a Gellért-hegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom, a XX. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országház elé, levegős sugárutat Erzsébetvárosba, helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogoshíd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal? Érdemes lenne újragondolni a város közepébe ékelődő Nyugati pályaudvar szerepét? A terveket és víziókat majdnem mindig heves politikai és sajtóviták kísérték, a magabiztosan bejelentett koncepciók pedig általában 5-10 év múlva a történelmi környezet változásában szépen csendben visszakerültek az asztalfiókba. A meg nem épült Budapest egy izgalmas utazás a főváros múltja és egy alternatív jövő között.

Az ötletről, a kiállításról annak kitalálóját, Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkárt kérdeztük.

Vitézy Dávid volt a kiállítás ötletgazdája Fotó: Metropol/Máté Krisztián

Kinek a fejében fordult meg a kiállítás ötlete?

Az ötlet tőlem származott, de bevallom, nem eredeti. Egyszer New Yorkban láttam egy olyan kiállítást, ahol bemutatták a tengerentúli metropolisz soha meg nem valósult terveit, például, hogy Manhattanben repülőteret építsenek a vízre, vagy hogy autópályákkal hálózzák be az egész várost. Akkor jutott eszembe, vajon milyen hasonló terveken gondolkodtak Budapesten. A mostanihoz hasonló tematikájú kiállítás még sosem készült. Nekiálltunk a kurátor kollégákkal együtt összegyűjteni az összes emléket, korabeli levéltári anyagokat, és így jött létre ez a kiállítás.”

Milyen benyomással távozik, aki megnézi a kiállítást?

„Kap egy képet a legfontosabb tervekről, amelyek egyik része „sajnos”, más része „szerencsére”. Vannak olyanok, amelyek óriásit lendítettek volna ezen a városon, és vannak olyanok, amelyeken még ma is gondolkodunk. Ilyen például a metróhálózat, a HÉV, a vasútfejlesztési tervek vagy épp a Gellérthegyi sikló. Reméljük, egyszer ezek valóban megvalósulnak. Akadnak persze olyanok is, amelyek hála az égnek, hogy nem valósultak meg, mint például a Szabadság híd lebontása az autók kedvéért vagy a Király utca történelmi városszövetén keresztül egy autópályát átvezetni a városba. Ma már tudjuk, hogy ez nem lett volna jó ötlet, mégis érdekes látni, miken gondolkodtak elődeink. Nagyon érdekes azt látni, hogy száz éve ugyanazok a problémák, melyek sokszor foglalkoztatták az embereket, nyilván a mi generációnkat is, az előttünk álló évtizedek kihívása, hogy mit tudunk valóra váltani.”

  • Koncepció: Vitézy Dávid, Zsuppán András
  • Kurátor: Zsuppán András
  • Kiállításszervezés: Uhi Gabriella
  • Kiállítástervezés és grafika: Paradigma Ariadné

A kiállítás tizenkét soha meg nem valósult tervet mutat be:

  1. Sikló a Gellért-hegyre
  2. Új Nyugati pályaudvar Rákosrendezőnél
  3. Híd a Kossuth térnél
  4. Korai metróhálózati tervek
  5. Vágó József (1877–1947) városálmai
  6. Erzsébet/Madách sugárút
  7. A szocreál metró
  8. Vasúti alagút a fejpályaudvarok között
  9. Többszintes csomópont a Blahán
  10. Hungária körúti autópálya-körgyűrű
  11. Kádár-kori metrótervek
  12. Autópálya a városon keresztül

A legmerészebb ötletek:

Pályaudvarok a föld alatt

A budapesti pályaudvarokon már a XIX. század végén olyan erős volt a forgalom, aminek további bővülését nehezítette a hagyományos, általunk ismert fejpályaudvari kialakítás (Nyugati, Keleti, Déli). A gond ma is velünk van, hiszen Európában példátlan, hogy a Budapestre érkező vonatok fejpályaudvarokra futnak be. Kézenfekvő volna a pályaudvarok átalakítása átmenő forgalom céljára, ám ehhez a város alatt alagutat kellene építeni. Az első ilyen terv 1898-ban született, szerzője Zielinski Szilárd volt. A város főpályaudvara az elképzelések szerint az Astoria alatt lett volna. Legközelebb 1937-ben Pieri Cézár alakította volna a Nyugati pályaudvart mélyvasúti álommássá, amit 5 kilométeres alagút kötött volna össze Kelenfölddel.

A meg nem valósult vasúti alagút tervei is láthatóak a kiállításon /Fotó: Metropol

Autók a föld felett

A XX. század második felére már mindenütt jellemzővé vált, hogy többszintes városi csomópontokkal szolgálják ki a megnövekedett autóforgalmat. Budapesten több ilyen is épült, gondoljunk a Baross térre, a Ferenciek terére, a Flórián térre vagy a BAH-csomópontra. 1973-ban a fővárosban a 117 csomópontból 70-et akartak így átalakítani. Néhány évvel korábban, 1965-ben a metróépítés idején a tervezők azt javasolták, hogy a Blaha Lujza teret alakítsák többszintessé. A Főmterv azt javasolta, hogy a villamos haladjon itt a föld alatt. Ma már ezt a fajta többszintes csomóponti elképzelést mindenütt elhibázottnak tartják, ugyanis nem nyújt megoldást a megnövekedett gépkocsiforgalomra, ellenben rettenetessé teszi a városképet.

Szükség lenne egy többszintes Blaha Lujza térrel Fotó: Metropol

Autópályák a városon keresztül

Elsőként a 30-as években kezdtek foglalkozni azzal a gondolattal, hogy az autók számára gyorsabb közlekedést biztosító úthálózatra lenne szükség. A 60-as években a sugarasan beérkező autópályákat a Hungária körút felett kiépülő körgyűrű fogta volna össze, ezért ki is jelöltek három gyorsforgalmi nyomvonalat. Az M+-as autópályát eredetileg a Városligeten és az Andrássy úton keresztül vezették volna be a városba, de a tiltakozások miatt 1971-ben módosítottak a terveken: a sztráda a Podmaniczky és az Alkotmány utcán keresztül érte volna el a Csalogány utcánál tervezett alagutat és egészen a Moszkva térig bevezetett volna. Hasonló terv, vagyis, hogy szükség volna egy belvárosi alagútra, még 2009-ben is felbukkant.