A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.

A szavazatszámláló bizottságok először leragasztják az urnák nyílását, majd több adminisztratív feladatot is el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.

Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg valamennyi szavazókör be nem zár, az utolsó választópolgár is le nem adta a voksát.

A bizottságoknak először ellenőrizniük kell, hogy az urnazáró plombák sorszáma egyezik-e a jegyzőkönyvben rögzítettel, a papírurnák esetében pedig azt, hogy az urnák sértetlenek-e. Ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy – az eset körülményeit is figyelembe véve – az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)
Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják az egyéni, pártlistás, nemzetiségi listás és népszavazási szavazólapokat.

A szavazatszámláló bizottságok előbb az egyéni szavazólapokat számolja majd össze, ezt követik a pártlistás szavazólapok, a nemzetiségi listás szavazólapok és végül a népszavazásé.

A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát, de ezt a szavazóköri jegyzőkönyvben nem kell feltüntetni.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, amelyet telefonon, telefaxon vagy az adatlapok szállításával azonnal továbbít a helyi választási irodához, amely haladéktalanul rögzíti azokat az informatikai rendszerben.

A bizottság jelöltenként és listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.

A népszavazás szavazólapjait öt csoportba válogatják: külön válogatják azokat, amelyek bélyegzőlenyomat nélküliek, amelyek egyetlen kérdésre sem tartalmaznak érvényes szavazatot, amelyek minden kérdésre „igen” szavazatot tartalmaznak, amelyek minden kérdésre „nem” szavazatot tartalmaznak, és azokat, amelyek vegyesen tartalmaznak „igen” és „nem” szavazatokat. A vegyes szavazatot tartalmazóknál kérdésenként számolják össze a szavazatokat.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.

A szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat – az urnával együtt – haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.

Lesz azonban 106 szavazókör, ahol nem bontják fel vasárnap este az urnákat: ezek „megvárják” a külképviseleteken, illetve a más magyarországi településeken leadott (átjelentkezők által leadott) szavazatokat. Az „utazó” voksokat a választás utáni szombaton keverik bele ennek a 106 szavazókörnek az urnáiba.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és állapítja meg a választás eredményét, jövő szombaton. A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, ahogyan az országos népszavazás eredményét is.

NVI-elnök: országszerte mindenhol befejeződött a szavazás

Országszerte minden helyszínen véget ért a szavazás, néhány szavazókörben még kevesen sorban állnak, ők 10-15 percen belül be tudják fejezni a szavazást – mondta Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján.

A szavazókörökben megkezdődött a szavazatösszesítés. Előbb az egyéni választókerületi szavazólapokat számolják össze, majd a pártlistásokat és a népszavazási szavazólapokat – mondta.

Hozzátette: azzal számolnak, hogy várhatóan este 9 után érkezhetnek az első, alacsonyabb feldolgozottságú adatok.

Nagy Attila felhívta a figyelmet arra: a vasárnapi adatközlések előzetes eredménynek minősülnek.