Az elismerést „különös tekintettel a SARS-CoV-2 elleni vakcinák” gyors kifejlesztéséhez való hozzájárulásával nyerte el.

A Helmholtz-érmet 1994 óta kétévente adják át. Karikó Katalin 2022. június 4-én, a Leibniz-napon, a németországi akadémián veszi majd át a Helmholtz Medalt. A méltatás szerint Karikó Katalin 2004-től olyan speciális mRNS-módosításokról publikált, néhányat Drew Weissmannal együtt, amelyekkel jelentősen csökkenthetők a nem kívánt szekvenciafüggetlen immunreakciók. Ez olyan alapvető felfedezés volt, amely az emlősök immunrendszerében az RNS-szabályozás és az RNS elleni védekezés egy teljesen új dimenzióját tárta fel. Az RNS-módosításokról 1990 és 2010 között számos közlemény jelent meg, de Karikó Katalinnak az uridineknek a pszeudouridinekkel való helyettesítésére fölfedezett módszere jelentette a sikeres terápia kulcsát.

Karikó Katalin kutatásai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az immunsejteket mRNS-sel úgy lehessen stimulálni, hogy azok megvédjék a szervezetet az agresszív daganatoktól. Az összegzés kiemeli, hogy Karikó Katalin kreatív és kitartó kutatásaival alapjaiban változtatta meg az orvostudományt.

A díjjal a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémia azokat a tudósokat ismeri el, akik kitartó kutatással és a mindenkori finanszírozási prioritások mellett megalapozzák a társadalom javát szolgáló alkalmazásokat.

A Helmholtz Medal a németországi akadémia azon kitüntetése, amellyel a bölcsészet- és a társadalomtudományok, a matematika, a természettudományok, a biológia, az orvostudomány és a műszaki tudományok területén elért kiemelkedő eredményeket ismeri el. Az 1891-ben alapított Helmholtz Medal első négy díjazottját maga a névadó, Hermann von Helmholtz német orvos és fizikus javasolta az elismerésre. Az 1892-es első ceremónia óta – mások mellett – a Nobel-díjas agykutató Santiago Ramón y Cajal; a kvantumfizika megalapítójának tartott Max Planck; Noam Chomsky philadelphiai születésű nyelvész; két magyar származású vegyész, John C. Polányi és Somorjai Á. Gábor is elnyerte a kitüntetést.